Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi követek és az úrbéri kérdés
cikkek szentesítését. Ennek a főrendek és a konzervatív megyei követek örülnének , 336 csupán. A polgári rend képviselői az úrbéri viszonyok rendezésének munkájából tehát kezdettől fogva kivették a részüket. 337 Természetesen nem lehet feladatom valamennyi részletkérdés ismertetése, a lényegesebb problémák rövid áttekintését azonban szükségesnek és hasznosnak vélem: elsősorban a negyedik rend deputátusainak véleményét az örökváltságról, valamint a jobbágyok személy- és vagyonbiztonságáról, valamint a földesurak bolttartási jogával kapcsolatos vitákat is. Az örökváltságról Az örökváltságról szóló törvényjavaslat kerületi tárgyalásaira korábban már utaltam. A kérdés országos ülésen történő megbeszélésére 1833. szeptember 4-én került sor. A városi követek közül ekkor Vághy Ferenc, Koleda András, Mukits Simon és Korher János kértek szót, és Mukits Simon kivételével nemcsak a jobbágyok megváltakozását, de birtokbírhatási joggal való azonnali felruházását is szorgalmazták. Ez utóbbi megoldás elől elvileg Mukits sem zárkózott el, gyakorlati életbe léptetését azonban még korainak tartotta, miközben az örökváltság lehetővé tételét ő is pártolta. Az örökváltság és a birtokbírhatás mellett foglalt állást a városi követek zöme a kérdés 1834. november 10-i vitáján is. Ekkor csupán Szumrák János és Haske Sándor fejtett ki a többség felfogásától némileg eltérő véleményt. Előbbi amiatt emelt szót, hogy a vonatkozó javaslat értelmében ,,a királyi adományokból származó haszonvétele és a földesúri hatóságtól való felszabadulhatás többé az örökös szerződések tárgyai nem lehetnek". Ez elsősorban azért nem fogadható el, mivel ez az uralkodó felségjogait korlátozná. Utóbbi deputátus pedig meglehetősen homályos okfejtéssel a kerületi javaslat formája ellen emelt kifogást. Az örökváltság elvét azonban végeredményben ők is elfogadták. " Az örökváltság és a birtokbírhatás mellett állt ki az 1834. november 11 -én folytatódó ülésen a városi követek közül Gyurikovics György és Nagy Benedek is. A budai követ a meg nem váltakozott jobbágyok érdekében többek között annak törvénybe foglalását is javasolta, hogy „a földes uraság a jobbágyok örökös felszabadítása mellett a megürült jobbágytelkeket a többi adózó nép terhére kirekesztőleg ne használhassa". Szokásuktól eltérően részt vettek a városi deputátusok megbízottai azon az ellenzéki követek által rendezett 1834. december 8-i, felsőbüki Nagy Pál lakásán 139
