Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi követek és az úrbéri kérdés
volna ezen törvénykezési fórum hatáskörében, míg a személyes jellegű ügyeket, valamint az ún. „úrbéri kihágásokat" kivonta hatásköréből. Az úriszék szervezetéről és működéséről szóló javaslat röviden megismételte az úriszékek hatásköréről fentebb mondottakat, majd a bíróság összetételét illetően úgy rendelkezett, hogy annak az elnökkel együtt legalább öt személyből kell állnia, akik közül két tagot a földesúr hív meg, a másik két tag pedig minden esetben a területileg illetékes szolgabíró és esküdt kell, hogy legyen. Az elnök maga a földesúr, ha ,,a bírói hitet letette", ha nem, akkor „maga helyett nem mást, mint táblabírót nevezhet". A javaslat azt is kimondta, hogy a földesúr alkalmazásában álló tisztviselők nem lehetnek az úri szék tagjai. A továbbiakban az úri szék megtartásának kötelezettségét írta elő, illetve ennek biztosítékait határozta meg, s rendelkezett az úriszékről történő fellebbezés módjáról. A rendezett tanáccsal ellátott községek bíróságai megőrizték volna addigi hatáskörüket, a földesúr pedig felhatalmazást kapott volna arra, hogy azokban a községekben, ahol ilyen tanácsok létrehozására lehetőség adódik, a megye hozzájárulásával ezeket megalakítsa és bírói hatósággal ruházza fel. Külön szólt a tervezet arról, hogy ha valamely rendezett tanácsú község bíróságáról a fellebbezés a korábbiakban a megyei törvényszékre került, úgy ez a szokás továbbra is maradjon érvényben, kimondta továbbá, hogy azok a rendezett tanácsú községek is, amelyektől eddig az úriszékre került a fellebbezés, a törvény életbelépése után egyenesen a megyei bíróságra küldjék pereiket. Végül a községi tanácsok felállításának módjáról rendelkezett, hangsúlyozva, hogy azok a községek, amelyek tisztviselőiket szabadon, a földesúr befolyása nélkül választották, ezt a jogukat a jövőben is élvezhessék. Mindkét jogszabálytervezet jelentős változásokat kívánt elérni. A liberális ellenzéki politikusok egy része viszont az úriszék bármely formában történő működtetését egyszerűen anakronizmusnak tekintette, s a probléma tárgyalása során kezdettől fogva a leghatározottabban szorgalmazta felszámolását. Egy töredékük ismételt kísérleteket tett a legalsóbb szintű közigazgatási és igazgatási szervezetnek a liberális elveknek megfelelő demokratizálására. A végeredmény köztudott: a liberálisok céljukat egyik vonatkozásban sem érték el, sőt, az ismertetett tervezetekben foglalt leglényegesebb változtatásokat sem sikerült realizálniok. 295 Az úriszékek eltörlésének eszméje a városi követek körében is jónéhány támogatóra talált. A városi követek egy másik, jelentősebb része ennyire radikális álláspontra ugyan nem helyezkedett, a kerületi javaslatokban foglaltakat azonban helyeselte, egyes részkérdésekben pedig még előremutatóbb megoldásokat java128
