Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi követek és az úrbéri kérdés
A városi követek és az úrbéri kérdés A bírói hivatal örökletessé tételének elve formálisan tekintve előremutató elemeket is tartalmazott, illetve — amint arra 1834. április 23-án Pázmándy Dénes rámutatott — a gyakorlatban mind a hivatal állandóvá tételének, mind a bírók időszakonkénti újraválasztásának egyaránt lehettek előnyei és hátrányai is. Bezerédjnek és társainak abban mindenképpen igazuk volt, hogy a bírók időszakonkénti újraválasztásáról való lemondás az adott körülmények között csak a kormányzat számára lett volna előnyös. Nyilvánvaló, hogy a városok követei ezzel tökéletesen tisztában voltak, de bízvást feltételezhető, hogy a bírói hivatal állandóvá tételével nem a kormány pozícióinak erősítése, hanem a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása volt a céljuk. A negyedik rend képviselői részéről nem ez volt az első ilyen jellegű megnyilvánulás, ám az is vitathatatlan, hogy a földcsuszamlásszerű változást minden áron el akarták kerülni, mivel nem teljesen alaptalanul attól tartottak, hogy egy ilyen jellegű folyamat a polgárságnak helyrehozhatatlan károkat okozhat. Ez a mentalitás jellemző a városok követeire az országgyűlés legfontosabb problémakörét, az úrbéri kérdést illetően is. Ebben a vonatkozásban is elmondható, hogy mindazon kérdésekben, amelyek a városok helyzetét csupán közvetve érintették, a negyedik rend deputátusai a liberális nemesi politikusok legjobbjainak színvonalára tudtak emelkedni, azokban a kérdésekben viszont, amelyek a városok életével és közjogi állásával közvetlen kapcsolatban voltak, merev, konzervatív irányvonalat követtek. Különösen jól érzékelhető ez a kettősség a polgári rend képviselőinek magatartásában egyfelől az úriszék rendezését, másfelől a jobbágyközségek igazgatását érintő törvényjavaslatok vonatkozásában. Az úriszékek rendezéséről Az úriszékek rendezéséről szóló javaslatot megtalálhatjuk az úrbéri munkálaton kívül a törvénykezési munkálatban is, az első a kérdés tartalmi, a második annak formai vonatkozásait volt hivatott megoldani. Az urbarialéban található kerületi javaslat alapgondolata az volt, hogy az úriszékek csak a jobbágyok egymás közti, valamint „idegeneknek" a jobbágyok ellen indított pereiben lehet illetékes. Jobbágy és földesúr viszonylatában kizárólag az anyagi természetű ügyek maradtak 127
