Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városokat érintő egyéb törvénykezési javaslatok tárgyalásai
rosnak mind nagyobb gazdasági szerepével voltak kapcsolatosak. Ezek a gyorsan fejlődő mezővárosok persze egy bizonyos mértékig riválisai voltak a királyi városoknak, nagyobb összefüggésekben és a jövő perspektíváit figyelembevéve azonban királyi és nem királyi városok egymásrautaltsága minden világosan gondolkodó fő számára elvitathatalan volt. Ennek az egymásrautaltságnak a felismerését az a tényező is elősegítette, amely a gazdasági élet változásával, lassú, de mégis egyre szembeötlőbb fejlődéssel szükségszerűen együttjárt. Ez a tényező pedig a királyi városok egy részének feltartóztathatatlan hanyatlása, korábbi gazdasági és kulturális szerepüknek fokozatos elvesztése, hajdan virágzó urbanizáltságuk színeinek és fényeinek óhatatlan megfakulása, kihunyása volt. Ez a változás a mezővárosok egy részének látványos felemelkedésével párosulva rádöbbentette a városlakókat arra a folyamatra, amelyet modern kifejezéssel a városhálózat átalakulásának nevezünk, s amely folyamat úgyszintén hozzájárult a folytonosan változó polgári lét egységesülő képzetének, sőt fogalmának kialakulásához. Az öntudatra ébredő polgárság a maga polgári létének veszélyeztetett voltát olyan tényekben is minduntalan érzékelhette, mint jó néhány olyan település sorsa, amelyek a szabad királyi városi rangot ugyan elnyerték az uralkodótól, de a volt földesúr vagy a megyei hatóság tiltakozása miatt országgyűlési becikkelyezésükre nem került sor, minek folytán felemás, a további fejlődésüket jelentősen hátráltató közjogi helyzetbe kerültek. A mindezen tényezők terhe alatt formálódó polgári, illetve városi tudat természetesen több vonatkozásban is ellentmodásos, korántsem volt egyértelműen elkötelezett a társadalmi és a politikai haladás mellett. Ennélfogva a liberális nemesség részéről újra meg újra elhangzó kritika a negyedik renddel szemben sok vonatkozásban megalapozott volt. Számos helytálló elemet tartalmaztak a hajdúvárosokkal, valamint a 16 szepesi várossal kapcsolatos kritikák, illetve az ezen helységekre vonatkozó, első pillantásra merőben nemesi önzésből fakadónak tűnő tervek is. Ezek az elemek részben a kormányzat hatalmi törekvéseinek az ellensúlyozására irányultak, részben pedig a közigazgatás egyszerűsítésére és ésszerűbbé tételére vonatkozó elképzelésekben jelölhetők meg. A Hajdú kerület bíróságai A kormányzat aspirációi a hajdúvárosokkal kapcsolatban már az országos bizottság azon tervében világosan megmutatkoznak, melynek értelmében a kerület törvényszékéről a fellebbezés az eddigi gyakorlattól eltérően nem a kúriára, hanem 117
