Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városokat érintő egyéb törvénykezési javaslatok tárgyalásai

mocratiára mintegy lépcsőül szolgálhatna, mellyet pedig, úgy hiszi... a karok és rendek teljes tehetséggel eltávoztatni kívánnak". Fejér megye követe ezzel a figyelmeztetésével nyitott kaput döngetett, hiszen azt, hogy a békebíróságok felállításával ilyen célja is van, a liberális megyei követek nevében szóló Kölcsey már az 1833. május 22-i kerületi ülésen kifejtette,

242 s ezt mondotta 1833. szeptember 12-én Bezerédj István is. A békebíróságok létrehozásában rejlő „veszélyekre" Szluha Imre a következő nap ismét felhívta a figyelmet. Justh Ferenc pedig igen hosszadalmasan beszélt arról, hogy a békebírói intézmény létrehozása a nemesség számára igen súlyos következményekkel járhat. 43 Azt a javaslatukat azonban, hogy a kérdést vegyék le a napirendről, a többség elvetette, s a kerületi ülésen elfogadott tervezetet ezúttal is jóváhagyta.

244 A főrendek ezzel a kérdéssel a május 26-i és 27-i üléseiken foglalkoztak. A békebíróságok létrehozását ők is azért ellenezték, mert ezen intézményeket ,,az alkotmányra" (vagyis az eddigi jogszabályra és gyakorlatra) nézve felettébb veszedelmeseknek és károsaknak ítélték. Azt is kifejtették, hogy a probléma lényegét illetően nem is ide, hanem a perrendtartás kérdéskörébe tartozik, s helyénvaló az lenne, ha a pereskedő felek között a békéltetést az elsőfokú jogszolgáltató szerv kísérelné meg a tényleges eljárás megindítása előtt.

24 A főrendek vonatkozó üzenetét a rendek az 1835. január 28-i kerületi ülésen tárgyalták, s úgy határoztak, hogy a kérdést egyszer s mindenkorra leveszik a napirendről. Döntésüket a főurak által megfogalmazott érvekkel támasztották alá. Bezerédj István és Somssich Miklós hiába figyelmeztették az ülés résztvevőit: a főrendi táblát kizárólag a meglévő állapotok konzerválásának, illetve a kormányhatalom megerősítésének szándéka vezette, a liberálisok immár ebben a vonatkozásban is kisebbségbe szorultak. 4 A felsőbíróságok problémája A törvénykezés tervezett reformja természetszerűen nem csak az alsófokú bíróságokat érintette, hanem kiterjedt a felsőbíróságokra is. Ez a szabad királyi városok esetében annál is indokoltabb volt, mert a fellebbvitel a városi bíróságoktól a legkülönfélébb fórumokhoz történt. Az egységesítést már az országos bizottság is elengedhetetlennek ítélte, ezért kimondta a személynöki széknek, valamint a hét bányaváros felsőbíróságának a megszüntetését, s a városi bíróságok előtt tárgyalt polgári perek egyedüli fellebbviteli fórumaként a tárnoki széket jelölte meg.

247 A liberális 104