Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városokat érintő egyéb törvénykezési javaslatok tárgyalásai

ítélőszéknek a város tanácsnokai ne lehessenek tagjai, a leghatározottabban ragaszkodtak. Az ítélőszékek kérdése akkor került újra az érdeklődés homlokterébe, amikor a javaslat 1835. november elején az egyébként ultrakonzervatív Szepes megyei követek indítványára felvétetett az excerpták közé. A főrendekhez átküldött kapcsolódó iratokból kiderül, hogy a rendek korábbi álláspontjukat változatlanul fenntartották,

215 s ez a városi követeket most a javaslat elleni támadássorozatra indította. A negyedik rend deputátusai a szóbeli perek bíróságaival kapcsolatos tiltakozásaikat összekötötték, miként erre korábban már ugyancsak utaltam, országgyűlési jogállásuk problémájával. Az 1834. november 24-i országos ülésen Markovics Antal Beniczky Lajosnak az országgyűlés mielőbbi rendezésére vonatkozó indítványához kapcsolódva nemtetszését fejezte ki az excerpták felvétele miatt. Véleménye szerint a rendek legfőbb feladata az lett volna, hogy mindenekelőtt a városok diétái helyzetét rendezzék, és nem az, hogy mindenféle mellékes problémát oldjanak meg soron kívül, vagy hogy értékes hónapokat vesztegessenek el olyan haszontalan dolgokra, mint a ,,más külső lengyel nemzet pártolása". Bártfa város követének ez utóbbi kifogása tudatosan kihívó volt a lengyelek ügyét együttérzéssel figyelő, s legalább erkölcsi síkon támogató nemesi politikusokkal szemben, eredményt azonban ezzel éppúgy nem tudott elérni, mint a két nappal később felszólaló városi deputátusok sem, akik most taktikusan elismerték, hogy ,,a jelen excerpták örökös áldást hinthetnek a honra". Azt is szüLségesnek vélték azonban kijelenteni, hogy a folyamatban lévő országgyűlés, mivel az első és a negyedik rend törvényhozói hatalmát lényegében megsemmisítette, nem jogosult arra, hogy mindenki számára kötelező törvényeket hozzon. Az excerptaként felvett tárgyak érdemi tárgyalását részben emiatt el kell halasztani, ám el kell halasztani ezen tárgyak megvitatását azért is, mert azok adott formájukban az országos bizottsági operátumokkal nincsenek szerves kapcsolatban. Az úrbéri törvénytervezetekkel összefüggésben lévő javaslatok kivételt képeznek. Ezeket már „tsak azon okból is, hogy azon számos adózó atyánkfiai valahára egyszer törvényes állapotrajussanak", mindenképpen törvényerőre kell emelni. A szabad királyi városok szóbeli peres ítélőszékeire vonatkozó javaslatot viszont a fentebb említett általános érveken túl amiatt sem szabad tárgyalni, mert amint azt Gallé Menyhért kifejtette, az ilyen módon behozni szándékozott választási elv, illetve annak realizálódása eredményeképpen „a szabad királyi városok kiváltságos állása sarkából kiforgatik és a legrégibb, s sarkalatos törvények füstbe mennek". Ennek a konzer99