Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben
242 Közlemények ennek azonban, ahogyan a tankönyvhasználat konkrét módjának is, források hiányában szinte lehetetlen utánajárni.64 Mindenesetre tény, hogy például a század második felében Magyarországon megjelent iskolai tankönyvek65 egyike sem tér ki a városrendezéssel összefüggő feladatokra, mint amilyen a közterek díszítése vagy az utcaszerkezet kialakítása. E művek célközönsége azonban jóval szélesebb volt, mint Rieger művéé, elvégre a század utolsó évtizedeiben a polgári építészetet Magyarországon, a monarchia egyéb területeihez hasonlóan, az ország egyetlen egyetemén, több piarista gimnáziumban, a nemesi kon- viktusokban, a normaiskolákban és az ezek mellett felállított rajziskolákban, valamint a királyi akadémiákon is tanították.66 A várostervezés szempontjából lényegesebbnek tűnik, hogy a hagyományosan a katonai pályához kötődő mérnökképzés ugyanekkor új intézményekkel bővült: Szencen, majd Tatán a piaristák alapítottak iskolát Collegium Oeconomicum (1763-1776), illetve Studium Cameraticum (1776-1780) néven, majd 1782-ben a pesti egyetem részeként létesült az Institutum Geometricum. A pesti városrendezéshez kapcsolódó munkálatokban a 18. és a 19. század fordulóján közhivatalnoki minőségben Szencen, illetve az Institutum Geometricumban végzett polgári mérnökök is közreműködtek.67 Schilson tervének továbbgondolására azonban nem ők, hanem Hild János építőmester kapott megbízást, aki minden bizonnyal József nádor utasítá64 A Theresianumban zajló képzés közelebbi részleteit, sőt pontos tantervét is nehéz rekonstruálni, mivel az intézmény archívumának nagy része a II. világháború alatt megsemmisült, lásd Khavanova 2000. 78. p. Az intézmény tanrendjére vonatkozó mai ismereteink jórészt Johann Schwarz és Theodor Cicalek 19. századi kutatásaira támaszkodnak, lásd Cicalek 1872; Schwarz 1890. Ezen túlmenően az egyes tárgyak tananyagába ma az intézmény tanárai által írott tankönyvek, valamint a nyomtatásban közreadott vizsgatételek nyújtanak betekintést. Utóbbira jó példa Fekete János válaszokat is tartalmazó vizsgatételsora, amely Sigismund Pusch Erasmus Fröhlich, a Theresianum történelemtanára által közreadott Diplomatana sacra ducatus Styriae című műve első kötetének mellékleteként jelent meg, lásd Fekete 1756. 65 Rausch 1779; Révai 1780. Ugyanez a helyzet Matthias Fortunat Koller tisztiviselők számára írott kézikönyvével, lásd Koller 1800 (második kiadás). Bibó István említett tanulmányában mindhárom művet elemzi. 66 Tóth 2010. A polgári építészetet olyan speciális intézményekben is oktatták, mint a Selmecbányái bányamérnöki akadémia vagy a tallósi nemesi árvaház, lásd Fináczy 1902. 309, 364. p. Nem-építészek középfokú iskolákban szerzett építészeti műveltségéről lásd Bibó 1981. 67 Várady Pál, a Collegium Oeconomicum egykori növendéke az 1790-es években a budai építési igazgatóság mérnökeként irányította a pesti telekkiosztást és az árvízvédelmi munkákat, az Institutum Geometricumban végzett Degen Jakab pedig 1801-től Pest első főmérnökeként működött, ennél fogva később a Szépítő Bizottmánynak is tagja volt, lásd Tóthné 1961, vö. Tóthné 1956. 90. p; Hegyi 1978. 172. p.
