Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben
Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme... 243 sait követte.68 Ez legmarkánsabban az 1805-ben elkészült rendezési terv egyik megvalósulatlan elemében, a szerviták komplexumának az Invalidus-ház „láthatóvá tételét” célzó elbontásában érhető tetten, amely a korszak egyik alapvető városszépítési elve, a csodálatra méltó és a dicső múltat felidéző épületeknek a szűk városi beépítésből való kiszabadítására irányuló „dégagement” (németül Freilegung) alkalmazásának korai magyarországi példája.69 Arról, hogy Schilson János nemcsak iskolai tankönyvként használta, de feltehetően jól ismerte Christian Rieger művét, az a fentebb már említett körülmény árulkodik, hogy a katonai építészetről szóló második kötet 1758-ban az ő, Mária Teréziának mint a kollégium patrónusának címzett ajánlásával és a filozófiai záróvizsgatételeit tartalmazó melléklettel jelent meg. Ez bevett szokás volt az intézményben, a növendékek kedvelt tanárukat támogatták anyagilag ily módon. Az osztrák felvilágosodás egyik legjelentősebb művének, Joseph von Sonnenfels Ueber der Liebe des Vaterlandes című értekezésének első, 1771- es kiadása például Apponyi Antal államtudományi vizsgatételeivel és szintén az uralkodónak címzett ajánlásával jelent meg, miközben a vizsgáztató maga Sonnenfels volt.70 Azt már nehezebb és végső soron talán lehetetlen megállapítani, hogy Rieger építészeti munkája milyen mértékben hatott Schilsonra. Amikor a Helytartótanácsnak címzett, e tanulmány elején idézett levelében azt írja, hogy a magyarországi városvezetők a legkisebb mértékben sem értenek a városrendezéshez, mintha arra utalna, hogy ő viszont ért hozzá. Az általa használt Verschönerung kifejezés ekkorra már a város és a vidéki táj átalakításának vonatkozásában is bevett terminussá vált, jóllehet megjelenését és elterjedését a szakirodalom általában Laugier-t is megemlítve az embellissement fogalmával operáló francia városrendezési diskurzus hatásának tulajdonítja.71 A Schilson által megfogalmazott és követendőnek tartott elvek, így a szabályosság, illetve az, hogy az utcák legyenek elegendően szélesek, a főtér pedig tágas, noha összecsengenek a Rieger könyvében leírtakkal, nem utalnak az ott a közterek díszítése kapcsán kifejtett ambiciózus programra. Az általa említett városszépítési kérdések megoldását Schilson a szabályosságban látja, ezenkívül köz- biztonsági, így például tűzvédelmi, valamint fiskális szempontokra hivatkozik. 68 Rexa 1943. 202. p. A nádor szerint már II. Józsefben is felmerült az Invalidus-ház előtti tér kialakításának ötlete, lásd Domanovszky 1929. 68. p. 69 A dégagement-ról lásd Bergdoll 2000. 49. p. 70 Fraknói 1902. 70. p. 71 A fogalomról lásd Harouel 1993; Seng-Gieser-Göttmann 2012. A kifejezés esetünk kontextusában két évtizeddel később a pesti Szépítő Bizottmány hivatalos német elnevezésében (Verschönerungs-Commission) is visszaköszön.
