Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán
DEMETER CSANÁD SZOCIALISTA URBANIZÁCIÓ SZENTEGYHÁZÁN Város- és falurendezési program A kommunista rendszerekben az iparosítás mellett a településrendezés és a váro- sodás végrehajtása is nagy kihívást jelentett a hatalom számára, hiszen a legtöbb szocialista ország agrárjellegű volt. Romániában a mezőgazdaságban dolgozók hivatalos számaránya 1956-ban 68,7%, 1966-ban 61,8%, 1977-ben 52,5% és 1985-ben 46,9% volt.1 Ez a csökkenési tendencia az iparosítás és urbanizáció eredménye volt. 1966-1977 között a városok lakosságszámának növekedése nem a természetes szaporulat, hanem a belső migráció révén ugrott meg.2 Ez a folyamat a megyeközpontokban tapasztalható leginkább, ahol a lakosságszám eléri az 50 és 100 ezer főt. 1960-1970 között a városokba való bevándorlás 23,91%-ot, 1970-1977 között pedig 35,82%-ot tett ki.3 Erdély esetében a hatalom által irányított, Regátból való beköltöztetések szintén hozzájárultak a városi népesség növekedéséhez. Az ötvenes évek végén indult el a településrendezés hosszú távú terve, amelyet a következő évtizedekben valósítottak meg, és amely átalakította a romániai társadalmat és településszerkezetet. A hatvanas évekig a szocialista fejlesztési politika a szűkös erőforrások és az elmaradt infrastruktúra miatt többnyire a régi nagyvárosok fejlesztését támogatta. Ennek következtében a tartományi központok és a bányavidékek részesültek kiemelt támogatásban. A városokat régiókként osztályozni lehetett aszerint, hogy milyen ipari fejlettséggel rendelkeznek, milyen gazdasági ellátottságuk van, milyen kulturális hagyományokkal bírnak. Első helyen álltak a dél-erdélyi és a bánáti német etnikumú területek, második helyen a közepes szinten elhelyezkedő erdélyi magyar városok, harmadikon pedig az elmaradottabb, Kárpátokon túli települések, kivéve néhány iparközpontot, mint Bukarest és Ploie§ti.4 Radikálisabb és gyorsabb városodási folyamatok zajlottak le Erdélyben, különösen az 1960-1980-as évtizedekben, a Ceau§escu-korszak erőltetett vá1 Keszi Harmat 1987. 494. p. 2 Hunya 1990. 171. p. 3 Vécsei 2002. 67 p. 4 Uo. 159. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv XII. 2017. 189-227. p.
