Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Recenziók
412 Recenziók Nagy Péter A Rima vonzásában. Az ózdi helyi és gyári társadalom a késő dualizmustól az államosításig. Budapest, 2016. Napvilág Kiadó. 383 p. Az iparosodás folyamata és az ennek eredményeként lejátszódó gazdasági, társadalmi, kulturális átalakulások vizsgálata, az urbanizáció hatásának bemutatása, mind a hazai, mind a nemzetközi történetírásban egyre népszerűbb kutatási téma. Az ipar megjelenése egy településen, valamint annak vonzáskörzetében, kétségtelenül hatott a helyi társadalom átrétegződésére. Egy-egy vállalat kiépülése nyomot hagyott a munkavállalók életkörülményein, szociális helyzetén, mindennapjain és mentalitásán. Átalakult a környéken élők életmódja, amelynek leglátványosabb hatása többek között a lakókörnyezet változásában, az öltözködés átalakulásában volt tetten érhető. Nagy Péter könyvéből azt ismerhetjük meg, hogy miként zajlott ez a folyamat Ózdon. A szerző az ózdi vasgyár és a környező települések társadalmának sajátosságait, jellegzetességeit, változásait elemzi a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. működésének időszakában. Nem a hagyományos vállalattörténeti megközelítést választotta, hanem az ózdi gyári társadalom példáján keresztül mutatja be a magyar ipari társadalom kialakulását, tagolódását, jellemzőit, mindennapjait az 1880-as évektől a II. világháborút követő államosításig. A kötet alapkérdése, hogy a vasgyár létrehozása miként változtatta meg a helyi társadalmat. Ehhez - ahogy azt a kötet végén található irodalomjegyzék is tanúsítja - felhasználja több, a történelemtudománnyal rokon diszciplína (szociológia, néprajztudomány) megközelítési lehetőségeit, elméleti kereteit. A kötet Nagy Péter évek óta folytatott kutatásainak szintézise, és egyben az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában megírt és sikeresen megvédett doktori disszertációjának kötetbe rendezett változata. A kutatás során a szerző folyamatosan bővítette a források, illetve az elméleti és módszertani keretek körét, így korábbi írásait egymás után olvasva, azokat a kötettel összehasonlítva, kirajzolódnak előttünk a szerző (tudományos) útkereső törekvései.1 A szerző a Bevezetésben (15—29. p.) kifejti azokat az értelmezési pontokat, amelyek mentén Ózd ipari társadalmát a későbbiekben bemutatja. Szintén ez a fejezet tartalmazza a munkássághoz kapcsolódó hazai és nemzetközi szakirodalom kritikus összefoglalását. „Ki a munkás?” — teszi fel ő is a kérdést, és felhasználva a nemzetközi (Jürgen Kocka, Marcel van der Liden, Josef Mooser, Ulrich Beck) és a hazai történetírás (Lackó Miklós, Ferge Zsuzsa, Andorka Rudolf, Kemény István, Gyáni Gábor, Tomka Béla, Valuch Tibor) nem egységes nézőpontjából adódó tanulságokat, terminológiaalkotási kísérleteket, a következő meghatározást adja: „ [...] munkásnak az tekinthető, aki fizikai munkát végzett, vagy az ő munkájukat közvetlenül irányította, 1 A szerző korábbi tanulmányainak jegyzékét lásd a kötet irodalomjegyzékében. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv XII. 2017. 412-416. p.
