Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Recenziók
Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története... 381 Csepely-Knorr Luca Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől az első világháborúig Barren Places to Public Spaces - A Plistory of Public Park Design of Budapest (1867-1914) Budapest, 2016. Budapest Főváros Levéltára Hiánypótló, kiterjedt kutatáson nyugvó munka a Budapest Főváros Levéltára színvonalas és tetszetős kiadásában megjelent, gazdagon illusztrált, Eder Irén és Jászay Gabriella emlékének szentelt kötet. Csepely-Knorr Luca magyar és angol nyelven is megjelent könyve a sok szempontból vizsgálható budapesti zöldfelületek tanulmányozása során a közparktervezés elméletének történetére helyezi a hangsúlyt. Nem csupán a kert-, építészet-, valamint a művészettörténet, hanem a várostörténet, az urbanizmus, a műemlékvédelem és a várostervezés számára is hasznos eredményekkel szolgál ez a széles távlatot kínáló, a további kutatásokhoz nélkülözhetetlen kötet. Csepely-Knorr Luca tájépítész, művészettörténész a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett doktori fokozatot, fő kutatási területe a táj építészet-történet és az építészettörténet. A Magyar Építőművészek Szövetségének különdíjában részesült fiatal kutató jelenleg a Manchester School of Architecture oktatójaként Nagy-Britanniában él és dolgozik, számos magyar és angol nyelvű publikációja jelent meg a 19. és 20. századi tájépítészeti elméletekről, azok hatásáról és egymásra hatásáról Európában és Amerikában, így például a neves amerikai tájépítész, a New York-i Central Park tervezője, Frederick Law Olmsted munkásságának hatásáról Európában, valamint Rerrich Béla és Thomas Mawson tájépítészeti munkásságáról. A 19. század folyamán a közparkok feladatköre jelentősen bővült. Míg kezdetben elsősorban a városlakók természeti környezetbe jutását, erkölcsi és művészeti nevelésüket, testmozgásukat, valamint a különféle társadalmi csoportok közeledését kívánták elősegíteni, addig a korszakban már botanikai és dendrológiai szakismereteket is közvetítettek a látogatóközönség felé. Emellett a szolgáltatások köre is bővült: a már korábban is tetten érhető kávéházak, vendéglők és zenepavilonok mellett a sportpályák és a gyermekjátszóhelyek is megjelentek a közparkokban. A kötet azokkal a budapesti zöldfelületekkel foglalkozik, amelyek kifejezetten közösségi célra létesültek, megrendelőjük maga a város, a közösség volt. Bár a szerző a dualizmus korára koncentrál, de kitér az előzményekre is, így képet alkothatunk Buda és Pest városfejlődéséről és zöldfelületeiről a városegyesítést megelőző időszakban. A szerző taglalja József nádor, Hild János és a Szépítő Bizottmány máig ható elgondolásait és tevékenységét, valamint a zöldfelületek szerepét gróf Széchenyi István pesti terveiben. Szerencsés elgondolásként a szerző a szövegbe ágyazza azokat a külföldi elméleteket, előképeket, példákat és folyamatokat, amelyek a pesti és budai zöldfelületek kialakulásában és kialakításában olyan meghatározó szerepet játszottak. így többek között kitér a Christian Cay Lorenz Hirschfeld nevéhez köthető új kertművészeti elméletre, Peter Joseph Lenné, valamint Friedrich Ludwig von Sckell tevékenységére, amely Urbs. magyar várostörténeti évkönyv XII. 2017. 381-384. p.
