Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Recenziók
380 Recenziók — A városi nyilvánosság működése közben sokféle helyszínen nagyon sokféle szereplővel kell számolni, akik a legtöbbször tudatosan alakítják ki a nyilvánosság céljait. — Ennek az a következménye, hogy a városi nyilvánosság területileg igen széttagolt. Ám a széttöredezettség nem szükségszerű. — A széttöredezettség azért sem törvényszerű, mert a város széles autonómiával rendelkezett, így az hatással volt a nyilvánosságra is. Ez akkor is elmondható, ha tudjuk, hogy a kora újkorban megváltozott és központosított várospolitika éppen a városi autonómiát kívánta megbontani, de ekkor a városi nyilvánosság még nem feltétlen ellenőrzött. — A kora újkori városi nyilvánosság egyik fontos és előremutató változása a nyomtatványok újszerű szerepe. — Ezek szerepe azért is nőtt meg, mert a városi térben létező nyilvánosság témái igen sokfélék! A politikai, egyházi témák például igen keveredtek egymással. A jellegzetességek közül azonban mindenképpen kiemelkedik a városi tér önmaga mint a városi nyilvánosság legfontosabb jellemzője! A városi tér (és tesszük hozzá, az ehhez szükséges sűrű populáció!) nem csupán a nyilvánosság színpadjává tette a várost, hanem speciális, csak a városra jellemző, még a nyilvánosság egyes tereiben is változó funkciókat mutató helyszínek voltak. A kötet szerkesztői és szerzői a Habermas által megfogalmazott tézisek további pontosítását tűzik ki célul maguk elé. Céljuk - úgy érzem — sikerrel járt, mivel a módszertani tanulmányok éppen úgy, mint az egyes területeket elemző vizsgálatok egy széleskörű, a városi nyilvánosság sokféleségét és leginkább kiemelkedő helyét bemutató tanulmánykötetet eredményeznek. A szerzők olyan kérdéseket feszegetnek, amelyek a további kutatások számára újabb hajtóerőt nyújtanak. Természetesen így is rengeteg kérdés maradtmegválaszolatlan, hiszen a különféle típusú városok különböző módon működő nyilvánosságát, valamint a propaganda városi elemeit még koránt sem tárták fel. H. Németh István
