Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Recenziók
Gerd Schwerhoff: Stadt und Öffentlichkeit in der frühen Neuzeit 377 Stadt und Öffentlichkeit in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Schwerhoff, Gerd. (Städteforschung. Reihe A, Darstellungen, Bd. 83.) Köln-Weimar-Wien, 2011. Böhlau. VI u. 219 p. A Gerd Schwerhoff által szerkesztett kötet a Jürgen Habermas által a nyilvánosságról alkotott teóriák és tézisek próbájául, elemzéseként és a Habermas-féle nyilvánosság tézisek árnyalására írt tanulmányokból áll. A kötet alaptézisét a szerkesztő és Rudolf Schlögl konstanzi professzor alkotják meg írásaikban. Schwerhoff bevezető tanulmánya (Stadt und Öffentlichkeit in der Frühen Neuzeit - Perspektiven der Forschung) nagyon sokféle oldalról közelíti meg a témát, és megállapítja, hogy a nyilvánossággal mint a politikai-társadalmi nyelv egyik központi alapfogalmával még nem foglalkoztak. A kötet tanulmányai egyrészt a habermasi koncepció alkalmazhatóságát vizsgálják, de még inkább azt, hogy a koncepció milyen oldalról kritizálható. Másrészt Schwerhoff nagyon is gyakorlatias kérdéseket boncolgató előszavában éppen azt elemzi, hogy Habermas a várossal mint a nyilvánosságban oly fontos tényezővel miért nem számolt, a város miért maradt elméletében meglehetősen marginális. A szerkesztő Habermas nyilvánosságfogalmát vette vizsgálat alá, és elsődlegesen a privátszféra szerepét kérdőjelezte meg. A privátszféra és a propaganda közötti kapcsolatok tekintetében ugyanis szerinte a 18. század előtt a habermasi teóriák nem alkalmazhatók (kivételt a Németalföldjelent, ahol a közösségi kultúra már a 18. század előtt kialakult). Schwerhoff a habermasi kérdésköröket a 16-17. századi viszonyokra dolgozta át tanulmányában, és a hatalom-egyház-információ-képzés fogalmi körökön belül elemzi azt. A szerkesztő bevezető tanulmányamel lett Rudolf Schlögl írása (Vergesellschaftung unter Anwesenden in der frühneuzeitlichen Stadt und ihre (politische) Öffentlichkeit) jelenti a kötet másik alapvetését. Schlögl - aki elsősorban a társadalmi interakciók és a propaganda kapcsolatait vizsgálta, illetve e témakörök elemzésére tanszéket létesített - filozofikus jellegű tanulmányában a nyilvánosság definícióját pontosítja. Kiemeli, hogy a nyilvánosság nem egyszerűen az információk tömege, hanem egy olyan többoldalú tevékenység, ahol az egyén és a társadalom közötti interakció a legfontosabb elem. A bevezető tanulmány második és talán még az elsőnél is fontosabb vizsgálati területe a tanulmánykötet fő kérdése is egyben: a város és a nyilvánosság viszonya. Ahogy azt korábban már bemutattuk, ennek hátterében az áll, hogy Habermas a várost nem tekinti fontos területnek, jóllehet a város igen különleges nyilvánossági fórumként működött. Ez nemcsak abban a relációban működött, ami a polgári nyilvánosság és a város közötti összefüggést írja le, hanem még a reprezentatív nyilvánosságban is, ami főként az uralkodói propagandával azonosítható. Schwerhoff bemutatja azokat a pontokat, ahol a város a nyilvánosság kiemelkedően fontos és jól kutatható tényezője. Egyfelől a város nem csupán a polgárok lakóhelye és működésének színtere, hanem az udvar és a város vonzáskörzetének kiemelkedő helyszíne is. A város tehát jóval nagyobb hatással bírt a reprezentáció által kifejtett hatásokban, mint eddig gondolták. A város a fejedelmi reprezentáció „színpadaként” fontos eleme az uralkodói propagandának. Ez utóbbira a tanulmánykötetben Rudolf Schlögl és André Krischer (Rituale und Urbs. magyar várostörténeti évkönyv XII. 2017. 377-480. p.
