Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Recenziók
376 Recenziók 1440-es években beszüntette működését. Lővei azonban a műhelyre jellemző egyedi betűtípusnak, a többnyire lefelé futó harántvonallal áthúzott M betűnek a nyomon követésével több későbbi keltezésű magyarországi leletcsoportot tud a műhelyhez kapcsolni egészen az 1470-es évekig. A műhely második generációját valószínűleg egy harmadik is követhette, amelynek tevékenysége - vázlatosan és sok bizonytalansággal — egészen a 16. század elejéig körvonalazható. Ugyancsak a magyarországi előkelők által hátrahagyott tárgyi emlékek egy csoportját vizsgálja Adrian Andrei Rusu, aki a késő középkori kelet-magyarországi és erdélyi elit ingóságai kapcsán tár elénk általános társadalomtörténeti tanulságokat. Tanulmányában sorra veszi az összes lehetségesjövedelemforrást, amelynek szerepe lehetett az előkelők vagyongyarapodásában, írásának végén pedig kiemeli, hogy egészen eddig nem sikerült kimutatni olyan sajátos tárgyi kultúrát, amely csak a késő-középkori erdélyi elitre lett volna jellemző. Végezetül a kötetben két tanulmány is az árucseréhez köthető városi épület-infrastruktúrát vizsgálja. Benda Judit egész Európára kiterjedő, fényképekkel, metszetekkel és térképrészietekkel illusztrált kalmárbolt tipológiát állított össze. Figyelemreméltó következtetése, hogy az általa vázolt típusok csak a német kultúrkörben találhatók meg a maguk teljességében. A továbbiakban érdemes lenne egy teljes körű európai adatbázist összeállítani, így megtudhatnánk, hogy a német kultúrkörön belül az egyes kalmárbolt típusok jellemzőbbek voltak-e bizonyos régiókra. A kereskedelemhez köthető infrastruktúra vizsgálata szempontjából mérföldkőnek tekinthető Kolláth Ágnes és Tomka Gábor közös tanulmánya a győri Széchenyi tér topográfiájáról a 11-16. században, ugyanis a szerzők régészeti források bevonásával igazolnak több korábbi feltételezést, ilyen például a váralja település kiterjedése a tér nyugati-északnyugati részére már all. században, illetve a mai hálós utcarendszert megelőző korai, szabálytalan városszerkezet létezése. A feltárás jelentőségét tovább növeli, hogy olyan területről van szó, amely a későbbi beépítés hiánya miatt alkalmas arra, hogy a 13. századtól az árusítóhelyek 16. századi lebontásáig nyomon követhessük az árucsere helyszíneinek fokozatos fejlődését és változását. Összességében a Hatalom, adó, jog című kötet fél évezredet felölelő gazdaság- történeti tanulmányai a Pénz, posztó, piac által kijelölt úton nagy lépésekkel haladva jelentősen közelebb viszik az MTA BTK Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténeti Kutatócsoportot a 2015-ben vállalt célok eléréséhez. Veres Kristóf György
