Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Deák Ernő: Várostörténeti kutatások intézményi keretei és feltételei Ausztriában II.
342 Műhely tályozása, amelynek mintegy alátámasztására, bizonyítására szolgál a 16-18. pont, amelyek az úgynevezett jóléti, illetve egészségügyi, valamint oktatási és művelődési intézményeket, majd pedig a nyomdákat, újságokat, folyóiratokat és könyvkereskedéseket veszi számba. Már szóba került, de ehelyütt is utalni kell a tudósok személyes felkészültségére és érdeklődésére. 1992-ben a szintén földrajzos, fiatal Heinz Fassmann (195 5-) vette át az intézet vezetését. A megváltozott politikai körülményeket felismerve változtatott, például Dél-Amerika bevonásával nemzetközivé szélesítette az intézet kutatási programját. Súlypontja a régiók Európája, az európai migráció jövője, Közép-Kelet-Európa összehasonlító regionális fejlődése lett. Ennek ellenére Bécs megmaradt kedvenc kutatási területnek, a jelenlegi körülményeknek megfelelően a vendégmunkások, azaz a migráció és integráció összefüggésében. A vázolt kutatási központok, műhelyek keletkezése, fejlődése és előretörése, illetve megszűnése alkalmazkodókészségre, rugalmasságra vall, azaz arra, hogy sikerül olyan területeket bevonni és prezentálni, amelyek szélesebb körök érdeklődésére is számíthatnak. Ez nem kis szerepet játszik a kutatási programok támogatottságában. Herbert Knittler (1942-), Ausztria határain túl is ismert várostörténész, az Osztrák városok könyve első köteteinek szerkesztője az új évezred első évtizedében úgy ítélte meg, hogy kellő érdeklődés hiányában lejárt a tulajdonképpeni, tehát szakosított, kizárólag a várostörténetre irányuló kutatások ideje. Knittler Várostörténetkutatás Ausztriában, Fejlődés, feladatok és kérdések (Stadtgeschichtsforschung in Österreich. Entwicklung, Aufgaben und Probleme) címmel átfogó elemzést nyújtott az 197E évi linzi konferencián. Felkészültségét és változatlan érdeklődését bizonyítja 2000-ben megjelent, Az európai város a korai újkorban. Intizmények, struktúrák, fejlődési utak (Die europäische Stadt in der frühen Neuzeit. Institutionen, Strukturen, Entwicklungen) című átfogó munkája. A várostörténetben játszott aktív szerepét a bozeni konferencia kötetének kiadásával bizonyította és egyben zárta le 2006- ban. Ennek tematikája - mint már utaltam rá - a fejlődésükben megakadt városi települések voltak a mezővárosoktól a szabadalmas falvakig (Minderstädte. Kümmerformen. Befreite Dörfer). A várostörténet végére vonatkozó véleménye tehát nem tudható be kizárólag rezignációnak. Ezt persze nem árt pontosítani, hozzátéve a várostörténethez a „hagyományos” jelzőt. Az innováció, a minden dimenzióban ható varázsszó nemcsak új területek és új módszerek bevonásában, hanem történetesen az összehasonlító módszerek minél szélesebb körű alkalmazásában is jelentkezik. A globalizáció és azzal szemben a beszűkülés, bezárkózás napjaink nagy ellentmondása. A valamikori kézikönyvek helyett kismonográfiák születnek, a szakemberek a régiók hangoztatása mellett, igaz, az általánosan ismert és elfogadott módszerek alkalmazásával mélyfúrásokat
