Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Deák Ernő: Várostörténeti kutatások intézményi keretei és feltételei Ausztriában II.
Deák Ernő: A várostörténeti kutatások Ausztriában... 343 végeznek, inkább helytörténeti adottságokat dolgoznak fel. Legfeljebb egy-egy nemzetközi konferencia ad lehetőséget a részeredmények egymásba illesztésére, de ez már meghaladja a szakemberek összehasonlító készségét. Ezzel összefüggésben utaljunk még egyszer a 2015-ben Városszövetségek (Städtebünde) címmel megrendezett tanácskozásra, amelynek kötete nemrég jelent meg. A konferencia a nagyivá megközelítés mellett végül is úgy öltött közép-európai jelleget, hogy territoriális értelemben Németországot azonosította Közép-Eu- rópával. A felsorolt műhelyek túlnyomórészt fiatal, egyetemi végzettséggel rendelkező munkatársakra támaszkodhattak, akiknek alkamlazáa ugyanakkor még középtávon sem volt biztosított. Az elsőként ismertetett Gazdaság-, Társadalom- és Várostörténeti Bizottságnak egyetlen munkaerő állt rendelkezésére Knittler személyében, csakhogy ő munkahelyét hamarosan egyetemi állással cserélte fel. A továbbiakban 2-3 munkatárs végezte a munkálatokat a már említett eredménnyel. A linzi műhelynek átmenetileg sikerült ugyan előretörnie, de aztán hanyatlás, majd megszűnés következett. Bécsre hasonló sors várt, ha a munkatársak nem nyertek volna elhelyezést a Bécs Városi és Tartományi Levéltárban, így mondhatni másodállásban végezték és még részben végzik is „várostörténeti” feladatukat. Nem így a jelenleg Heinz Fassmann által vezetett Város és Regionális Kutatóintézet, amely 14 fizetett munkatárssal rendelkezik. A várostörténeti kutatásokkal párhuzamosan ki kell térni az Osztrák Városok Szövetségére (Österreischischer Städtebund), illetve ennek Städtetag néven ismert tanácskozásaira. Az összhanggal kapcsolatban már szóba került, hogy a Munkacsoport külön kötetet szentelt a szövetség fennállása 75. évfordulójának, a legutóbbi, 2015. évi konferencia pedig a 100. évfordulóhoz kapcsolódott. Az összefonódásnak újabb bizonyítéka, hogy az Osztrák Városszövetség 2011 óta hatékonyan támogatja a Munkacsoportot, egyben fedezte a konferencia kötetének kiadási költségeit. A Szövetség tulajdonképpen az osztrák városok érdek- képviselete, jogkörét az osztrák alkotmány 115. cikkelyének 3. B-VG pontja határozza meg. 2007. január 1-jén az akkori 2 357 községből 247 tartozott soraiba, amelyekben az ország lakosságának 55%-a élt. Habár a városok szövetsége mellett működik a községek szövetsége is, az előbbihez 10 000 főnél több lakossal rendelkező községek is csatlakozhatnak. Ez az érdekképviselet 1915- ben alakult, azonban a városok gyűlését (Städtetag) már 1887 óta megrendezik. Elnöke a legnagyobb város, Bécs polgármestere. Az Osztrák Városok Szövetsége szövetségi és tartományi szinten figyelemmel kíséri a törvényhozást, lobbizik a városi ügyek mellett, és természetesen képviseli tagjai érdekeit, így például belefolyik a szövetség és a községek közötti pénzügyek négyévenkénti rendezésébe. A Városszövetség 1924 óta jelenteti meg az Osztrák Községek Újságját (Österreichische Gemeindezeitung). 1962 óta tagja a Községek és Régi-
