Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)

Műhely - Deák Ernő: Várostörténeti kutatások intézményi keretei és feltételei Ausztriában II.

Deák Ernő: A várostörténeti kutatások Ausztriában... 339 magyar városfejlődéssel. Ferdinand Opil (1950—), akkori helyettes elnök ezzel kapcsolatosan azt a felvilágosítást adta, hogy a szervezésért felelős vorarlbergiek állították össze a programot, amelynek emiatt szőkébb értelemben tájjellege van, de a Munkacsoport a jövőben a korábbi vágányokon halad. Tanulságos a 2015. évi, Bécsben megtartott konferencia előadásainak és előadóinak listája. A Városszövetségek (Städtebünde) címszó alatt elhangzó előadások témái az antik lükiai városszövetségtől az 1903-ban Drezdában a német városokról rendezett kiállítás bemutatásáig terjedő széles spektrumon helyezkedtek el. Sőt, Peter Johanek panorámának beillő előadásában Európa történetébe építette be a városszövetségek és együttműködések „hálózatát”. Az említett vonatkozásban legfeljebb az kifogásolható, hogy kizárólag osztrák és német szakemberek szerepeltek. A Munkacsoport munkakedvére jellemző a nagy lendülettel beindult tevé­kenység, ezen belül kutatási súlypontok feldolgozása és publikálása, amelynek céljából külön sorozat indult Kutatások Ausztria városainak és mezővárosainak történetéről (Forschungen zur Geschichte der Städte und Märkte Österreichs) címmel. 1978-2002 között hat kötet jelent meg, közülük külön említést érde­mel a 4. kötet: Bajorok, magyarok, szlávok a Duna-térségben (Baier, Ungarn und Slawen im Donauraum). A már említett egybefonódást, összhangot mu­tatja az 1990-ben megjelent kötet, a 75 éves Osztrák Városszövetség (75 Jahre Österreichischer Städtebund 1915-1990). Korszakos vállalkozásnak bizonyult az Osztrák Városok Atlasza (Österreichischer Städteatlas), amely a Ludwig Boltzmann Intézet bécsi rész­legében készült. Keletkezéstörténetéhez nem árt tudni, hogy kezdeményező hatása volt Edith Ennen (1907-1999), az egyik legjelentősebb német várostör­ténész 1955-ben Rómában, a Nemzetközi Történészkongresszuson megtartott előadásának, amelyben többek között ösztönzően lépett fel a nemzeti, össze­hasonlító módszerekkel kidolgozott városatlaszok kiadása érdekében. Az ak­kori európai szellemiség kihatásaként 1968-ban a Commission Internationale pour l'Histoire des Villes által Oxfordban, a német delegáció javaslata alapján elfogadott alapprogram szerint indultak be a munkálatok. Fontos megjegyez­ni, hogy a nemzeti sajátságok figyelembevételével egységes irányelvek voltak mérvadók. A német városatlasz egyes mappái 1973-tól jelentek meg. Ausztri­ában elsőként Bécs történeti atlasza (Historischer Atlas von Wien) készült el 1978-ban. Négy évre rá, 1982-ben jelent meg az Osztrák Városok Atlasza soro­zat négy várost felölelő 1. kötete. A nagy müvet 70 városra méretezték, a már más összefüggésben is említett változások következtében végül is a jelenlegi 200 városból 64 atlasza jelent meg. Andreas Weigl felvilágosítása szerint 2013- ban lezárultak a munkálatok, szerinte ekkorára méretezték a vállalkozást, az eredeti cél tehát megvalósult. Ráadásként említhető az Osztrák Városatlaszok

Next

/
Thumbnails
Contents