Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Deák Ernő: Várostörténeti kutatások intézményi keretei és feltételei Ausztriában II.
340 Műhely digitalizálása és közzététele az interneten (http://mapire.eu/oesterreichischer- staedteatlas). A 40x50,5 cm formátumú kiadvány az említett alapprogramból indult ki, a német mintát követte, de természetesen az osztrák szempontok figyelembe vételével készült. Ennek lényege nem utolsósorban az összehasonlító eljárás alkalmazása. Az egyes városok „feltérképezése” a következőképpen valósult meg négy térképpel: • ún. őskataszter, • 1:2500-as léptékű színes térkép, jelenkori, 1:5000-es léptékű, feketefehér nyomású térkép (a városközpont rekonstmkciója), • 1:25000-es léptékű, fekete-fehér nyomású térkép a város környezetéről (megfelelő őstérkép alapján készült reprodukció), • l:5000-es léptékű színes térkép a városfejlődés egyes szakaszainak feltüntetésével, képmelléklet: történeti városkép, • a város legrégibb pecsétje. Az egyes térképekhez kapcsolódó magyarázó szöveg mellett rövid, 1-2 oldalas tanulmány nyújt bepillantást az egyes városok történeti fejlődésébe. Az atlasz kiadásának nyugdíjba vonulásáig Felix Czeike, Bécs Városi és Tartományi Levéltára igazgatója volt a tudományos felelőse. Utóda, Ferdinand Opil neve már 1982-ben főszerkesztőként szerepelt, a 2009-ig fennállt Várostörténetkutató Intézet (Institut für Stadtgeschichtsforschung) élén állt, és mint a Bécs Városi és Tartományi Levéltár igazgatója, 2010-ben vonult nyugalomba. Mint már megállapítottam, a vázolt három tudományos műhely tevékenységére szoros együttműködés volt jellemző. Nem egészen így alakultak a kapcsolatok a negyedikkel, sőt, az ÓTA kebelében működő Város- és Regionális Kutatóintézet (Institut für Stadt- und Regionalforschung) nem kis szerepet játszott abban, hogy az ÓTA elnöksége 1997-ben a Gazdaság-, Társadalom- és Várostörténeti Bizottság felszámolása mellett döntött. Ezt megelőzően inkább kollégiális, mintsem intézményes kapcsolatok álltak fenn, de ettől függetlenül a városok könyvének munkálataiban érvényesült Hans Böbék (1903-1990) hatása. Az Ausztria központi helyeinek rendszere. Elméleti vizsgálódás (Das System der zentralen Orte Österreichs. Eine empirische Untersuchung) címet viselő, a központi helyek rendszerét kidolgozó és a gyakorlatban alkalmazó alapvető munka csak 1978-ban jelent meg, de Böbék A városföldrajz alapvonásai (Grundzüge der Stadtgeographie) című tanulmányában már 1927-ben foglalkozott ezzel a kérdéssel. A Böbék-féle felmérések 1973-ban kezdődtek
