Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Weisz Boglárka: Az alsó-magyarországi bányavárosok kiváltságai a Zsigmond-korban
28 Bányavárosok király Körmöcbánya városát felszólította, hogy egy tisztességes és megbízható embert válasszanak probatomak, aki Zubor de Nassis kincstartó helyetteseként jár el, és neki adják át az arany- és ezüstpénzek próbáit, azokat a próbákat pedig, amelyek Künigh Mihálynál voltak, Zubor testvérének, Jánosnak adják át,51 aki vélhetően elvitte azokat testvérének. Sajnálatos módon az oklevélnek csak egy részlete ismert Krizskó Pál munkájából, az ő általa megadott régi jelzeten azonban ma már nem ez a forrás található. Azóta átszámozták az okleveleket - ez a hátlapon látható52 -, és ez az oklevél, illetve másolata ma már nem található meg a levéltár középkori anyagában. Sajnos nem tudjuk, hogy Zubor de Nassisról az oklevél korábbi részében mit mond az uralkodó, így azt sem tudjuk, hogy pontosan mire is jelölte ki őt Zsigmond. A forrás megfogalmazása azonban arra utal, hogy főprobátorrá nevezte ki, akit a város által választott probátor helyettesít a verdében. A próbák őrzése a probátor feladata volt, ahogy az a későbbi előterjesztésben is olvasható, hiszen a városnak át kellett adnia azokat választottjuknak. A városnál minden bizonnyal addig voltak a mintaveretek, amíg ezt a tisztséget nem töltötte be senki. A korábbi probátor Körmöcbányán az oklevélben említett Künigh Mihály lehetett, az ő általa őrzött minták azonban szintén nem a város felügyelete alatt maradtak, hanem Zuborhoz kerültek. Ehhez az oklevélhez nagyon hasonló, de a probátorról új információkat is tartalmazó rendelkezésről olvashatunk 1433-ban. Zsigmond ekkor Nagyszeben városát értesíti, hogy Földvári Zubort az arany és ezüst pénzek főprobátorának (supremus probator) nevezte ki. Zubor azonban nem tudott minden pénzverdében személyesen jelen lenni, ezért a király elrendelte, hogy a szebeni kamara számára válasszanak egy tisztességes és megbízható embert helyettesnek ( viceprobator), aki Zubor helyett eljár. Utóbbi fizetését a Zubomak járó jövedelemből kellett kiadnia a szebeni kamaraispánnak vagy helyettesének.53 A főprobátort tehát a király nevezte ki, a pénzverdéhez a város választott probátort, fizetéséről azonban a kamara gondoskodott, ami kétségtelenné teszi, hogy a probátor nem a város, hanem a bányamesterhez hasonlóan a kamara alkalmazottja volt. Ez egyúttal azt is világossá teszi, hogy a város nem vett részt a pénzverés ellenőrzésében, csak a kémlő személyének megválasztásában volt szerepe. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a korábbi szakirodalom a városnak nagyobb szerepkört tulajdonított a próbaveretek őrzésében.54 A probátor feladatköre a kassai kamara 1451. évi bérleti szerződé51 Krizskó 1880. 15. 2. lábjegyzet. Az oklevél eredetije már nincs meg. Vő. Soós 1995. passim. 52 Vő. DF 250 114.; DF 250 115. 53 Urkundenbuch 496-497. p. 54 Kubinyi 1978. 12. p. Vő. Gyöngyössy 2015. 5-6. p.
