Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai temető - a pesti zsidó közösség sírkertje, 1874-1890
286 Műhely a városnak a szél és portól való megmentése és közel szép szórakozási és mulató helyeknek előállítása egyaránt eléretnék.”20 Ebbe a koncepcióba az ekkor már fásított Kerepesi temető növényállománya beilleszthetőnek tűnt, sírkerti funkciója azonban nem. Ezért az FKT úgy vélte, „kívánatos volna annak más helyre áttétele”, a köztemetőnek Pest valamely távolabbi területére való átköltöztetése.21 Amikor 1870 augusztusában az FKT Pest város közgyűlésének tárgyalásra átadta a szabályozás tervezetét, egyúttal arra is felszólította: az új zsidó temető helyéről szóló döntés meghozatalát az általános városrendezési terv megvitatásáig halassza el annak érdekében, hogy a temető-elhelyezés „a szabályozási tervvel összhangzásban intéztessék el”.22 A temetőügyi bizottmány következő ülésén részletekbe menően ismertette a Kerepesi temető kialakításának okait, történetét, cáfolni igyekezett az FKT érveit, s a temető fenntartása mellett érvelve a tanácstól „az izraeliták részére már határozatilag kijelölt temetőre” vonatkozó végzés hatályban tartását kérte.23 E fordulat azonban újra megakasztotta a zsidó temető már harmadik éve húzódó ügyét, s a terület átadására kijelölt novemberi határidő anélkül múlt el, hogy a város bármilyen érdemi lépést tett volna az ügyben. 1871. április végén a Pesti Izraelita Flitközség (PIH) elöljáróságán volt a sor, hogy sürgető levelet írjon a városi tanácsnak: a számukra kijelölt terület átadását kérelmezve immár ők hivatkoztak rá, hogy a Váci úti temetőben alig van hely új síroknak.24 Ennek eredményeképp a temetőügyi bizottmány 1871. május 9-i ülésén - a hitközség képviselőinek jelenlétében - újra foglalkozott a zsidó temető kérdésével.25 Pest város közgyűlése az FKT szabályozási tervét ekkorra már általánosan elfogadta, beleegyezett a Kerepesi temető távlati megszüntetésébe, s a két új köztemető megnyitásába. A meglévő köztemetőben a parcellák beteléséig engedni kívánták a temetkezést, terület további bővítéséről azonban a megváltozott helyzetben nem lehetett szó, így az új zsidó temető kijelöléséről szóló határozat végrehajtása is lehetetlenné vált. Új elhelyezést kellett tehát keresni a temetőnek, mégpedig a Kerepesi temető korabeli határain belül. A megbeszélésen elfogadott - s a jelenlévő hitközségi képviselők által is támogatott - javaslat a sírkert két szélső (49-50. számú), összesen 7833 négyszögöl területű 20 BFL II.l.a 1870. augusztus 4. 162. t. 21 Pest 1873-ban kiadott szabályozási tervén egy északi és egy déli köztemető van feltüntetve: az első a mai Tahi utca - Reitter Ferenc utca - Petneházy utca és a MÁV vonala által közrefogott területen, a második a mai József Attila lakótelep helyén. BFL XV.16.b.221 33. 22 BFL II. I .a 1870. augusztus 11. 176. t. 23 BFL IV.1407.b VI/1306/1874 (Temetőügyi bizottmány 1870. augusztus 26-i ülésjegyzőkönyve). 24 BFL IV.1407.b VI/4795/1874 (14700/1871). 25 BFL IV.1407.b VI/2435/1874 (19126/1871).
