Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai temető - a pesti zsidó közösség sírkertje, 1874-1890
Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai zsidó temető 285 ség szerint ugyanis „a temetőügy vallásbeli ügynek is tekintendő, nem pusztán közegészségügyinek”. A tiszti főorvos által leírtakat tételesen is cáfolni, helyesbíteni igyekvő kérvénnyel a hitközség elsődlegesen a lefolytatott vizsgálatnak egy általuk kiküldött bizottság részvételével való megismétlését szorgalmazta, amire 1868 szeptemberében a tanács utasítást is adott. Ez az ismételt szemle azonban bő másfél évig váratott magára, míg végül - Flór Ferenc több sürgető beadványát követően - 1870. május 25-én a temetőügyi bizottmány a városi tanács és a zsidó hitközség kiküldötteinek jelenlétében újabb helyszíni szemlét tartott, majd tárgyalt a zsidó temető „közegészségügyi szabályokba ütköző állapotának megváltoztatásáról”.16 E közös tanácskozás során megfogalmazott megállapítások és javaslatok nem sokban tértek el a bizottmány 1868. augusztusi előterjesztésétől. A pesti zsidóság tekintélyes és folyton növekvő számára tekintettel most is szükségesnek látták, hogy a közösség számára új temetkezési helyet létesítsenek egy másik, alkalmasabb, az igényeket a távolabbi jövőben is kielégíteni képes helyen. Az új zsidó temetőt az 1868. évi javaslatban foglaltakkal megegyező nyolc parcellányi kiterjedésben és helyszínen mint a „Kerepesi temető folytatását és befejező részét” javasolták kijelölni, a már korábban javaslatba hozott elkülönített, északi irányból történő megközelítéssel.17 Ezt a javaslatot a városi tanács még június folyamán elfogadta, rendelkezett a területet mezőgazdaságilag művelő haszonbérlőknek való felmondásról s a leendő temetőnek a hitközség részére rövid, 1870. november elsejei határidővel történő átadásáról. A temető megnyitására s a Váci úti sírkertben való temetkezés végleges befejezésére ekkortól számítva másfél év állt volna a hitközség rendelkezésére.18 Ennek a mai Salgótarjáni utcai temetőnél 2,3-szer nagyobb temetőterületnek az átadása egy új szereplő, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) közbelépése miatt hiúsult meg. A kiegyezéssel létrejött magyar államhoz méltó főváros kiépítésének támogatására és kormányzati ellenőrzésére 1870-ben létrehozott szervezet már megalakulásának évében belekezdett Buda és Pest városok általános szabályozási tervének kidolgozásába. E tervnek - urbanisztikai, tájépítészeti szempontból igen előremutató - részét képezte volna egy Pest belterületét körülölelő zöld gyűrű.19 „A tanács, szem előtt tartva a szeleknek irányát és Pestnek környezetét, mely egy kifogyhatatlan portengert képez, szükségesnek tartja egészségügyi, de szépítési és kényelmi szempontból is, hogy az egész városelő fákkal, azaz ültetvények és ligetekkel vétessék körül, mi által 16 BFL IV.1407.b VI/2435/1874 (7911/1870); BFL IV.1407.b VI/1306/1874. 17 A terület határait a BFL XV.16.b.228 91 sz. térképre ceruzával ráírt a-b-c-d betűk jelzik. 18 BFL IV. 1407.b VI/4795/1874 (18996/2/1870). 19 Csepely-Knorr 2016. 49-50. p.
