Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)

Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai temető - a pesti zsidó közösség sírkertje, 1874-1890

284 Műhely a második (valójában harmadik) rétegbe temették a halottakat." Flór ezeket a rendellenességeket közegészségügyi szempontból még ideiglenesen sem tar­tatta elfogadhatónak. A tanácsnak azt javasolta, hogy a második rétegben való temetéseket megtiltva csak a még üresen álló rész betekéig engedélyezze a sír­kertben való temetkezést, s érje el, hogy a Pesti Izraelita Hitközség elöljárósága azonnal szerezzen meg egy temetőnek alkalmas, eléggé terjedelmes területet. Egyúttal utasíttatni kívánta a hitközségi elöljáróságot, hogy az új temető kiala­kításában a városi köztemető részére 1868-ban kiadott szabályzathoz tartsa ma­gát.11 12 A tiszti főorvos javaslatait kivétel nélkül magáévá tevő városi tanács azt is kikötötte, hogy új zsidó temető helye „csak a városi köztemetőben jelöltethetik ki”. A konkrét helyszín kiválasztásával megbízott temetőügyi bizottmány 1868. augusztus 21 -én a Kerepesi temető számára rezervált terület északkeleti, tehát a bejárattól legtávolabb eső sarkában található nyolc parcellányi terület átadására tett javaslatot. A Kerepesi pusztaság közepén húzódó, 19. század eleji telepítésű erdősávval, a Pékerdővel határos, a temető korabeli helyszínrajzán a 65-68, 73-76. parcellaszámot viselő terület rendkívül előnytelen helyen, a várostól nagy távolságra feküdt, viszont igen nagy kiterjedésű volt: 25,5 holdat, 30 600 négyszögölt tett ki, tehát több mint nyolcszor akkora volt, mint a Váci úti zsidó temető.13 Az állítólag 40 000 sírhely befogadására alkalmas területet a bizott­mány nem értékesíteni kívánta, hanem ingyenes használatra óhajtotta átengedni a hitközségnek - az egykorú sajtó beszámolója szerint kerítéssel körülvett, a köztemetőtől leválasztott temetőként. Megközelítése északi irányból, a Kere­pesi útra merőlegesen nyitandó utca révén történt volna.14 A városi hatóságoknak a zsidó temetővel kapcsolatos eljárása heves til­takozást váltott ki a hitközségből.15 Elsődlegesen az eljárásnak a hitközségi autonómiát sértő módját kifogásolták: „dacára annak, hogy a városi lakosság jelentékeny részét” képezik, a tiszti főorvos képviselőjük távollétében tartott vizsgálatot a kizárólagos hitközségi igazgatás és kezelés alatt álló temetőjükben, s a tanács megkérdezésük nélkül avatkozott bele „vallási ügyeikbe”. A hitköz­11 Egy német utazó öt évvel korábbi leírása egészen eltérő képet fest a pesti zsidó temetőről: „Der jüdische Friedhof Pesths ist mit Kastanienbäumen, Akazien, Trauerweiden u. s. w. fast ganz übersät, so daß die Todten mitten im Sommer wirklich im Schatten ruhen. Die Denkmale, oft von bedeutender Größe und von sehr kunstvoller Hand gearbeitet, liegen inmitten zierlich angelegter Rasen- und Blumenbeete. Hebräisch und Deutsch geschriebene Denkprüche, meistens aus dem alten Testamente, auch mitunter sentimentale Knittelverse in schwarzer und goldener Schrift...” Hummel 1863. 205. p. 12 A pestvárosi. 13 BFL XV.16.b.228 - 91. 14 BFL IV. 1407.b VI/4795/1874 (28297/1868); PN, 1868. augusztus 26. [3. p.] 15 BFL IV. 1407.b VI/4795/1874 (28566/1868).

Next

/
Thumbnails
Contents