Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Weisz Boglárka: Az alsó-magyarországi bányavárosok kiváltságai a Zsigmond-korban
Weisz Boglárka: Az alsó-magyarországi bányavárosok kiváltságai... 27 bányafelügyelőnek, amit a királyné jóváhagyott, és elrendelte, hogy a körmöci kamara alá tartozó bányászok engedelmeskedjenek neki.44 Az Anjou-korban a bíró, az esküdtek és a közösség évente bányamestert {magister montis) is választott, aki a bányaművelés során felmerülő minden ügyet megvizsgálhatott, és abban a bíróval együtt dönthetett.45 A bányamester tisztsége a Zsigmond-korban is megmaradt. A bányamestert a városi hatóság választotta, mégis királyi tisztségviselőnek kell tekintenünk. Jól mutatja ezt a Selmecbányái jogkönyv, amely szerint a bányamestert {Bergmeister) a bányaváros bírója (és tanácsa) választotta, de béréről a királyi kamara gondoskodott.46 A bányamester felügyelte a bányákat, intézkedett a bányatelkek kiosztásánál, adományozásánál, valamint a bányászat engedélyezésénél.47 Bányaügyekben más városi tisztviselőkkel együtt ítéletet is hozhatott,48 és a bányamestereket adósság ürügyén sem lehetett elfogni.49 Egy új tisztség is megjelenik a forrásokban a Zsigmond-korban, amelyről valójában nem tudjuk, hogy mikor alakult ki, elképzelhető, hogy éppen ekkortájt. Az 1415/1417-re keltezhető előterjesztés szerint a király egy birtokos nemest kívánt választani a pénzverés ellenőrzésére, aki birtokai és javai elvesztésével bűnhődne, ha nem megfelelően végezné munkáját. Az illető minden héten a kivert pénzekből mintát {proba) vesz át, amelyet pecsétje alatt őriz, és a pénzverés évének elmúlta után ugyanezen pénzek próbáját az esztergomi érsek és a király által kinevezett officialisok vizsgálnák meg.50 A királyi tanács számára készített javaslat - mai tudomásunk szerint - nem található meg Zsig- mond egyetlen rendelkezésében sem, az intézmény azonban már ezt megelőzően is működött. Azt azonban, hogy a probátor valóban hetente kapott volna mintát, valamint azt, hogy tevékenységét miként ellenőrizték, nem tudjuk, az is elképzelhető, hogy a javaslatban megfogalmazottak lettek volna az újítások a korábbi állapotokhoz képest. Azt ugyanis tudjuk, hogy 1412-ben Zsigmond 44 DF 249 794. 45 1347: CDIX/1. 500. p. 46 Nu setz Wir tzum Ersten wy Vnd von wem man Pergwerk entphohen zal vnd welicher tzeit So Ist tzu wissen, das, der Richtr [und der Rate] einer pergstatt hatt tzu setzen Ein Geschwom Perkmaster, vnd der zal sein zolt haben von der Camr des Khönigs - Piirainen 1986. 46. p.; A legkorábbi kézirat nem tartalmazza a tanácsra vonatkozó részt, azonban a későbbi kéziratok mindegyikében szerepel, vő. Piirainen 1986. 46. 72, 101, 125, 157, 191.p. 47 1402: DF 235 721. Vő. Selmecbányái Bányajog 45§, 46§, 47§, 56§, 57§. Piirainen 1986. 46. 46-48, 50-51. p.; Štefánik 2009. 64-70. p. 48 1402: DF 235 721. 49 1415: BTOE III/1. 339. p. 50 DRH 1301-1457. 403. p.