Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Ordasi Ágnes: Áldozat vagy sem? A fiumei autonómia kérdése F. G. Corossacz polgármestersége idején (1914-1915)
Ordasi Ágnes: Áldozat vagy sem? A fiumei autonómia kérdése... 261 majd 1913-ban Icilio Baccich22 kiutasítása és a határrendőrség bevezetése ellen, 1914-ben pedig már a kormányzói palotánál elkövetett bombamerénylettel is kapcsolatba hozták.23 Igaz, Corossacz bűnrészességét sosem bizonyították, és egyelőre azt sem tudni biztosan, hogy belépett-e valaha az irredenta szervezetbe. Azonban abból, hogy a Giovine Fiume taglistájában Germano Derencin és Felice Derenzini nevei is fellelhetők, valamint hogy a polgármester feleségét Carolina Derencininek24 hívták, mégis valamilyen szintű közelebbi érdekeltségre lehet következtetni. A fiumei elit szoros, belterjes családi és társadalmi összeköttetéseit ismerve, (valamint akár a testvérek közt is előforduló eltérő vezetéknév-használatból kiindulva), elképzelhető, hogy valamilyen fokú rokoni kapcsolat is fennállhatott közöttük. A kérdés egyértelmű megválaszolása azonban további kutatásokat igényel, akárcsak az az állítás, amely szerint Corossacz az olasz kultúra ápolására létrejött Circolo Letterario (Olvasó Kör)25 helyett a horvát Čitaonicába26 lépett be. Ezzel szemben Corossacz Casino Patriotticobeli (Nemzeti/Hazafias Kaszinó)27 tagsága, valamint a Vöröskereszt fiumei fiókjának működésében való részvétele már igazolt: az előbbi elsősorban Corossacz és a központi kormány bizonyos fokú érdekegyezéseit mutatja, az utóbbi pedig jelzi a vagyonos városatya társadalmi kötelezettségeit és a helyi közéletben betöltött felelős szerepét. A többirányú, párhuzamos elköteleződés azonban sem Fiumében, sem a korszakban nem tekinthető egyedi jelenségnek, bár az egyes érdekcsoportok közti lavírozást a háborús körülmények jelentősen megnehezítették. Különösen, mivel az áthajtások gyakran a lojalitás kérdésével is szoros kapcsolatban álltak. Corossacz polgármesterré választása is alapvetően a bizalom és a hűség problémáihoz köthető: miután a rappresentanza 1914. március 24-én Riccardo Zanellát választotta podestává, Wickenburg István személyesen fordult Tisza István miniszterelnökhöz, hogy járjon közbe az uralkodónál a legfelsőbb megerősítés megtagadása érdekében. A legfőbb érvet Zanella megbízhatatlansága, valamint „ultraolaszsága” képezte.28 Noha a két férfi közti ellentét kezdetéről már a korszakban is számos elképzelés merült fel, a legvalószínűbbnek 22 Icilio Baccich az olasz állampolgárrá lett egykori alpolgármester volt. 23 Stelli 2017; A bombamerénylet. A Tengerpart, 1914. április 12. 24 Francesco Derencini és Paolina lánya, Giuseppe testvére. Az információkért Ivan Jeličičnek ezúton is szeretnék köszönetét mondani. 25 A fiumei olasz nyelvű lakosság 1893-ban alakult, az olasz nyelv és kultúra ápolását célul kitűző egyesülete. 26 A helyibeli horvát lakosság kultúregylete. 27 A központi magyar kormány politikáját általában elfogadó helybeli olasz, magyar és egyes esetekben horvát nyelvű lakosság kaszinója. DAR JU 5. 113.eln./l914. 28
