Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)

Közlemények - Ordasi Ágnes: Áldozat vagy sem? A fiumei autonómia kérdése F. G. Corossacz polgármestersége idején (1914-1915)

262 Közlemények mégis az tűnik, hogy az állam központi akaratát képviselő Wickenburg és a municipium érdekeit szem előtt tartó autonomista pártvezér - talán éppen a saját támogatóik elvesztésétől való félelem miatt - minden kompromisszumos megoldást elutasított. A konfliktus szimbolikusan, kisebb-nagyobb gesztusok­ban is megnyilvánult. így például 1910-ben Wickenburg kormányzói kineve­zését követően még saját hivatalos fogadásán sem volt hajlandó megjelenni a városi képviselőtestület előtt, erre hivatkozva a Zanella és párthívei illegitim­nek minősítették a kormányzó „regnálását”.29 Ugyanakkor az autonomisták a La Voce del Popolobm azt is felhánytorgatták, hogy Wickenburg már korábban is ellenszenvvel viszonyult Zanellához. A lap szerint mindezt jól igazolja az az eset, amikor egy protokolláris utazás alkalmával a gróf visszautasította a sza­lonkocsiba belépő Zanella kézfogásra nyújtott kezét.30 Ez utóbbi már csak azért is érdekes, mert Wickenburg a történteket úgy magyarázta Tisza István minisz­terelnöknek, hogy a városatyával kölcsönösen nem köszöntötték egymást, rá­adásul épp Zanella volt az, aki nemet mondott az általa kínált édességre.31 A fiumeiek autonómiájuk megsértéseként értékelték Zanella polgármesterré választásának legfelsőbb visszautasítását,32 de a városatya javaslatára mégis el­álltak újraválasztásától. Zanella maga helyett Corossacz megválasztását ajánlot­ta, mivel a kormány és a kormányzó politikáját felmérve úgy ítélte meg, hogy a renitenciával a képviselőtestület feloszlatását kockáztatná, amelynek következ­tében a hatalom jobb esetben az ellenzék, a Lega Autonoma33 kezébe csúszna át, rosszabb esetben pedig a kormány vagy kormánybiztost rendelne ki, vagy a kor­mányzót ruházná fel kivételes jogkörökkel: a rappresentanza jogainak gyakor­lásával.34 Ez pedig de facto a város autonómiájának felfüggesztését jelentené. Zanella felvetései nem tűntek alaptalannak, hiszen Wickenburg a miniszterel­nöknek címzett magánlevelében valóban hasonló javaslatokat vetett fel.35 Corossacz előtérbe helyezése a kormányzó és az Autonóm Párt számára egyaránt elfogadható megoldásnak bizonyult. Mint a kormányzó levelezéséből kiderül, Wickenburg és miniszterelnök már előzetesen ismertette Corossaczcal az államérdekek prioritását hangsúlyozó közigazgatási elveket, amelyeket a 29 MNLOLK467 14. cs. Zanella Khuen-Héderváry Károlynak. Távirat. 1910. november 28. 30 II vigliaccio. La Voce del Popolo, 1913. június 25. 31 MNLOLK467 16. cs. 239/félhivatalos. 1913. 32 DAR JU 5. 145.eln./l914. 33 Autonóm Liga: Wickenburg István kormányzó kezdeményezésére Michele Maylender korábbi podestá, majd az ő 1911 -es halálát követően iíj. Antonio Vio és Andrea Ossoinack vezetése alatt működő, a mérsékeltebb fiumei városatyákat tömörítő helyi párt. 34 II Consiglio municipale elegge il nuovo podestá. IIpopolo, 1914. május 3. 35 DAR JU 5. 177.eln./l914.

Next

/
Thumbnails
Contents