Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)

Bányavárosok - Weisz Boglárka: Az alsó-magyarországi bányavárosok kiváltságai a Zsigmond-korban

24 Bányavárosok Peter Reichel urburaispán egyik jelöltje, Matthias Ebner személyével, akit előbb bírónak, majd esküdtnek jelölt, négy választott esküdt nem értett egyet. A vita lecsillapítására az uralkodó Szalóki Demeter altámokmestert küldte a városba, aki a bányavárosok, mégpedig Selmecbánya, Besztercebánya, Libetbánya, Új­bánya és Bakabánya bíróival és esküdtjeiknek egy részével igyekezett meg­vizsgálni, hogy Matthias Ebner valóban méltatlan-e a fenti tisztségre. A város három esküdtje és jegyzője állítása szerint nürnbergi Matthias Ebner sem bí­rónak, sem esküdtnek nem választható meg, egy korábbi urburaispán, Hans Juncher officiálisaként ugyanis bizonyos összegekkel nem tudott elszámolni, ahogy ez a városkönyvben (in registro seu libro civitatis) is benne foglalta­tik. Ebner - igazolandó, hogy a kérdéses summával elszámolt Junchemek - az egykori urburaispán oklevelét hozta fel bizonyítékként. Az altámokmester a bányavárosokkal végül Ebnernek adott igazat, és megállapította, hogy az Ebnerről írtak csalárd és álnok módon kerültek a városkönyvbe, ezért annak elégetését rendelték el, miközben az Ebner ellenében fellépő három esküdtet és a jegyzőt fej- és jószágvesztésre ítélték. Az altámokmester ítéletével szemben az esküdtek és a jegyző a királyhoz fellebbezett.18 Reichel ekkor megpróbálta erővel rákényszeríteni a körmöciekre Ebner elfogadását,19 de nem járt sikerrel. Az uralkodó a szabad királyi városok (Buda, Kassa, Pozsony, Sopron, Bárt- fa, Lőcse, Eperjes, Brassó, Késmárk) és más városok képviselőit hívta össze az ügy lezárására. Az 1426. január 19-én írásba foglalt ítélet szerint: még ha utóbb Ebner ki is egyezett Juncher urburaispánnal, az nem jelenti azt, hogy a városkönyvbe hamisan kerültek volna bele a róla állítottak, így azt nem szabad elégetni, az esküdteket és a jegyzőt pedig fel kell menteni.20 Ekkorra azon­ban már az új bíró, Stefan Graupner végrehajtatta az altámokmester ítéletét, és megsemmisítették a városkönyvet.21 Ugyanakkor fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy a körmöciek nem az eljárást, azaz az urburaispán jelölési jo­gát kérdőjelezték meg, hanem csak a választottjának személyével nem értettek egyet. Azt, hogy a későbbiekben is hasonlóképpen történt-e Körmöcbányán a város vezetőségének választása - vagy erre más bányavárosban is volt-e példa -, valójában nem tudjuk. A bányavárosok a bányászathoz kötődő, azon (bánya)városokban pedig, ahol pénzverés folyt, ehhez kapcsolódó tisztségviselőket is választottak. Az An- jou-korban az uralkodó a bányavárosok élére comesi vagy rectori nevezett ki, aki a város által választott bíróval és esküdtekkel együtt járt el a város ügyeiben, 18 BTOE III/2. 107. 19 Vő. 1425. június 22.: ZsO XIII. Pótlás 730a. sz. 20 BTOE I1I/2. 107. 21 1426. szeptember 5.: DF 249 966. (ZsO XIII. 1084. sz.).

Next

/
Thumbnails
Contents