Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Weisz Boglárka: Az alsó-magyarországi bányavárosok kiváltságai a Zsigmond-korban
24 Bányavárosok Peter Reichel urburaispán egyik jelöltje, Matthias Ebner személyével, akit előbb bírónak, majd esküdtnek jelölt, négy választott esküdt nem értett egyet. A vita lecsillapítására az uralkodó Szalóki Demeter altámokmestert küldte a városba, aki a bányavárosok, mégpedig Selmecbánya, Besztercebánya, Libetbánya, Újbánya és Bakabánya bíróival és esküdtjeiknek egy részével igyekezett megvizsgálni, hogy Matthias Ebner valóban méltatlan-e a fenti tisztségre. A város három esküdtje és jegyzője állítása szerint nürnbergi Matthias Ebner sem bírónak, sem esküdtnek nem választható meg, egy korábbi urburaispán, Hans Juncher officiálisaként ugyanis bizonyos összegekkel nem tudott elszámolni, ahogy ez a városkönyvben (in registro seu libro civitatis) is benne foglaltatik. Ebner - igazolandó, hogy a kérdéses summával elszámolt Junchemek - az egykori urburaispán oklevelét hozta fel bizonyítékként. Az altámokmester a bányavárosokkal végül Ebnernek adott igazat, és megállapította, hogy az Ebnerről írtak csalárd és álnok módon kerültek a városkönyvbe, ezért annak elégetését rendelték el, miközben az Ebner ellenében fellépő három esküdtet és a jegyzőt fej- és jószágvesztésre ítélték. Az altámokmester ítéletével szemben az esküdtek és a jegyző a királyhoz fellebbezett.18 Reichel ekkor megpróbálta erővel rákényszeríteni a körmöciekre Ebner elfogadását,19 de nem járt sikerrel. Az uralkodó a szabad királyi városok (Buda, Kassa, Pozsony, Sopron, Bárt- fa, Lőcse, Eperjes, Brassó, Késmárk) és más városok képviselőit hívta össze az ügy lezárására. Az 1426. január 19-én írásba foglalt ítélet szerint: még ha utóbb Ebner ki is egyezett Juncher urburaispánnal, az nem jelenti azt, hogy a városkönyvbe hamisan kerültek volna bele a róla állítottak, így azt nem szabad elégetni, az esküdteket és a jegyzőt pedig fel kell menteni.20 Ekkorra azonban már az új bíró, Stefan Graupner végrehajtatta az altámokmester ítéletét, és megsemmisítették a városkönyvet.21 Ugyanakkor fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy a körmöciek nem az eljárást, azaz az urburaispán jelölési jogát kérdőjelezték meg, hanem csak a választottjának személyével nem értettek egyet. Azt, hogy a későbbiekben is hasonlóképpen történt-e Körmöcbányán a város vezetőségének választása - vagy erre más bányavárosban is volt-e példa -, valójában nem tudjuk. A bányavárosok a bányászathoz kötődő, azon (bánya)városokban pedig, ahol pénzverés folyt, ehhez kapcsolódó tisztségviselőket is választottak. Az An- jou-korban az uralkodó a bányavárosok élére comesi vagy rectori nevezett ki, aki a város által választott bíróval és esküdtekkel együtt járt el a város ügyeiben, 18 BTOE III/2. 107. 19 Vő. 1425. június 22.: ZsO XIII. Pótlás 730a. sz. 20 BTOE I1I/2. 107. 21 1426. szeptember 5.: DF 249 966. (ZsO XIII. 1084. sz.).
