Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Weisz Boglárka: Az alsó-magyarországi bányavárosok kiváltságai a Zsigmond-korban
Weisz Boglárka: Az alsó-magyarországi bányavárosok kiváltságai... 25 a város okleveleit a comesszeX együtt állította ki, aki nemcsak bányaügyekben, hanem a város bármely ügyében intézkedhetett.22 A bányavárosokban a comes és az urburarius sok esetben ugyanaz a személy volt, azt azonban, hogy két, egymástól különböző tisztségről van szó, az is bizonyítja, hogy máskor különböző személyek töltötték be azokat. így például Selmecbányán 1379-ben Jakab comes, míg Pál urburarius volt, akik a selmeci esküdtekkel és a királyi bányafelügyelővel (scansor) együtt örökösödési ügyben hoztak ítéletet.23 A bányavárosi comest az uralkodó nevezte ki, kezdetben nem a város polgárai közül. Az Anjou-korban azonban e téren jelentős változás következett be: ekkor a városi comes rendre a város polgára volt már. A comes tisztség fokozatosan eltűnt a bányavárosokból, és a városi autonómia ezzel teljessé vált.24 Az Anjou-korban az uralkodó a bányákhoz urburariusokat is kinevezett, akik a bányabér (urbura) beszedéséért voltak felelősek. Az urburariusok az urburaispán (comes urburarum) megjelenésével tűnnek el a forrásokból. Az urburaispánt az urburariushoz hasonlóan a király nevezte ki, és felette a városnak nem volt joghatósága. Az Anjou-korban a bányavárosokban a bíró és az esküdtek bányafelügyelőket (scansores) is választottak, ha a bányafelügyelő hanyagnak és hűtlennek bizonyult, akkor mást kellett helyette választani.25 A bányafelügyelő a bányaváros bírójával és esküdtjeivel együtt egy-egy bánya ügyében ítéletet is mondhatott,26 avagy a bányákra vonatkozóan rendeletet is alkothatott,27 egyik fő feladata azonban az urburaispánnal közösen az urbura felügyelete volt.28 A bányafelügyelőt a német nyelvű források Steigemek nevezik.29 A Steiger szabályozta a bányákban folyó művelést is, így a vízelvezetés kérdésében is ő volt az 22 Hospeskiváltságokkal rendelkező településeknél, mint például Kolozsvár, Visk, Huszt, Técső, Hosszúmező szintén találkozunk a király által kinevezett bíróval (iudex) vagy comesszel, akik azonban nem váltak a városvezetés olyan szerves részévé, mint a bányavárosi comesek, szerepük csak a nagyobb ügyekben történő bíráskodásra szorítkozott. Kolozsvár ?>2. p., Máramaros 9-10. p. 23 [...] comes Jakusch et Paulus urburarius etiam comes in Schebnicz - DF 235 721. 24 Az utolsó ismert comesek Bakabányán Slicher Tirmanus (1387: DF 235 721.), Körmöcbányán Johann Zwikkel volt (1393: DF 249 443., 1394: DF 235 790., DF 249 444.). Selmecbányán Hengmann Eisenrinkel 1386-ban comesként (DF 235 721.), 1387-ben comes és urburariusként (DF 235 721.) jelenik meg, míg ugyanő 1391-ben comes et urburarius Körmöcbányán, Újbányán és Selmecbányán (DF 238 271), 1393-ban azonban márkörmö- ci urburaispán (comes urburarum, DF 268 991). 25 1347: CD IX/1. 500. Vö. Štefánik 2009. 70-73. p. 26 1385: DF 235 721. 27 1402: Johannes Smemstempil des konigs obirster steyger— DF 235 721. 28 Vö. CD X/4. 820. 29 Vö. Zycha 1900. 92-93. p.
