Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben
Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme... 237 kezzen bizonyos kvalitásokkal. Ezek közül Laugier-nél, a vitruviusi felosztás francia variánsát követve, a legfontosabb a szilárdság (solidité), a kényelem vagy alkalmasság (commodité) és az illendőség (bienséance).37 Az Essai első részében az épületek tervezésének problémáját eme három minőség szerinti felbontásban fejti ki, és e kategóriák a városok tervezését taglaló fejezetben is, hol kimondva, hol implicit módon, szerepet kapnak. Az embellissement itt a város „bejárataira” (entrées), az utcákra és az épületek homlokzataira irányul.38 A bejáratok avagy a városkapuk esetében a szerző szerint három szabálynak kell érvényesülnie: legyenek szabadok és minden akadálytól mentesek, méretük álljon arányban a városfallal, és jelentőségükhöz mérten legyenek díszesek.39 A bejáratokon át, írja Laugier, széles főutcáknak kell vezetnie a városba, és minél népesebb egy város, annál több bejáratra és annál szélesebb utcákra van szüksége. A hidak szilárdak, azaz kőhidak és szintén szélesek legyenek, hogy a kocsik mindkét irányban kényelmesen elférjenek rajtuk,40 s az utcák nemcsak szélesek, de szabályosak legyenek, oly módon, hogy az ember az egyik pontból minél gyorsabban eljusson a másikba.41 Ezenkívül kívánatosnak tartja, hogy a városkapukhoz közel tágas terek létesüljenek, amelyekből sok utca fut minden irányba.42 Ami a városok díszítését és az emlékműveket illeti, Laugier szerint a rómaiakat érdemes követni, akik szobrok helyett diadalíveket állítottak uralkodóik tiszteletére - ezek hatalmas méretüknél és az idegeneket lenyűgöző megjelenésüknél fogva kiválthatnák a jelenlegi apró és szegényes városkapukat.43 Laugier az utcák elrendezése tekintetében nem ragaszkodik a négyzethálós szerkezethez, ehelyett jobbnak ítéli, ha a város egy ösvényekkel teli erdőre vagy kertre hasonlít, ahol a rend és a szabályosság mellett a változatosság és a meglepetés is helyet kap, és a párhuzamosokat csillagzat vagy lúdtalp alakzatban szertefutó utcák váltják.44 A fentiekben a reprezentáció hagyományos motívuma is megjelenik, leginkább az a követelmény, hogy a város már a területére való belépéskor nagyszerű látványt nyújtson. Ennél azonban érezhetően sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak azok az elvek, amelyek a város térbeli használatát hivatottak szabályozni: így a nyitottság, az áttekinthetőség, valamint a mozgás és a forgalom 37 Laugier építészeti elveit, elsősorban a templomépítés vonatkozásában, ismerteti Tóth 2014. 38 Laugier 1755. 210. p. 39 Laugier 1755. 211. p. 40 Laugier 1755. 212. p. 41 Laugier 1755. 213. p. 42 Laugier 1755. 212. p. 43 Laugier 1755. 214. p. 44 Laugier 1755. 222. p.
