Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben
236 Közlemények Laugier Essai sur ľ Architecture című leghíresebb műve 1753-ban névtelenül jelent meg, a szerző nevét csak az 1755. évi második kiadás címlapján tüntették fel, ami az Essai szerzőjére 1756-ban névvel hivatkozó Rieger nagyfokú tájékozottságáról árulkodik. A bécsi paptanár építészetelméleti felkészültsége, Cordemoy és Laugier munkáinak ismerete a jezsuita renden belüli, országhatárokon átívelő tudományos kommunikáció intenzitásáról tanúskodik. Laugier Essai-je elsősorban a gótika említett pozitív megítélése, valamint az építészet újfajta racionalista és történeti megközelítése, a történelem kezdeteinek őskunyhóját (la cabane primitive) az építészet archetípusaként prezentáló eredetelmélete révén vált iránymutatóvá, a mű ugyanakkor számos egyéb témával is újszerű módon foglalkozik. Ezek közé tartozik a város korabeli állapota és javításának lehetséges eszközei, amelyekre Laugier átfogóan a városfejlesztési diskurzusban akkortájt megjelenő, annak átgondolt, tervszerű módját jelölő „embellissement” szót használja. Ez korántsem volt jellemző a korábbi építészeti és építészetelméleti munkákra, sem Franciaországban, sem másutt,32 azok, Laugier művének legtöbb fejezetéhez hasonlóan, elsősorban az oszloprendekkel, a homlokzat és a belső tér díszítésével, valamint szerkesztési problémákkal foglalkoztak, illetve kanonikus vagy a szerzők által tervezett épületeket, építészeti elemeket kínáltak mintaként. Érdekes módon Rieger számára a Theresianum polgári építészeti tankönyvének megírásakor Laugier Essai-je pont a városépítészet tárgyalása okán lehetett érdekes, legalábbis erre enged következetni, hogy a témának külön alfejezetet szentel,33 és ez az a rész, ahol a legtöbbször hivatkozik Laugier-ra,lényegében az Essai városépítéssel foglalkozó ötödik fejezetét kivonatolja.34 Laugier a kortárs városok, és mindenekelőtt Párizs összevisszaságát, az átgondolatlan építkezést, a rövid, szűk utcákat és a terek csekély számát bírálja.35 Úgy véli, hogy az embellissement-nak, amely eddig az épületek megfelelő kialakításának módját jelölte, a városok átalakításában is szerepet kell kapnia.36 A fogalom nem esztétikai megformálást takar, hanem előre lefektetett szabályok, azaz egy rendszer szerinti ésszerű alkotásmódot, amelynek célja nem egyszerűen a tetszetősség, hanem hogy az alkotás, praktikus megfontolásokat is szem előtt tartva, rendel32 Schütte 1984. 167. p. 33 Rieger művének 1763-as spanyol kiadásában a városépítést taglaló rész már egy külön fejezetet képez. 34 Jóllehet Laugier építészetelméletének egyéb motívumai is hatással lehettek Riegerre, ezért használhatta fel a francia szerző kötetének az őskunyhót ábrázoló címlapképét saját művének címlapján, ahol azonban az építészetet allegorizáló nőalak nem a jelenet bal szélén látható őskunyhóra, hanem Bécs városára mutat. 35 Laugier 1755. 210. p. 36 Laugier városépítészeti elképzeléseit tárgyalja Herrmann 1962; Pap ay anis 2004. 20-22. p.
