Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben
Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme... 235 ama egyik szellemi forrásvidékét, amelyet a kortárs történetírás általában „katolikus felvilágosodásként” emleget. Christian Rieger: a városrendezés mint tananyag Schilson pesti várostervezői tevékenysége szempontjából különös figyelmet érdemel az a körülmény, hogy a fiatal főnemes 1758-ban filozófiai záróvizsgájának tételsorát Christian Rieger hadiépítészetről szóló művének mellékleteként adta közre.27 Rieger jezsuita pap és matematikus volt, a Theresianumban matematikát és polgári, illetve katonai építészetet tanított.28 Az említett munkát az akadémia tankönyvének szánta, a polgári építészetről szóló, 1756-ban megjelent első kötetet az intézmény feltehetően már Schilson diákéveiben is használta.29 Bibó István szerint a Theresianum számos magyar növendéke tanult Rieger művéből, a polgári építészetet tárgyaló kötet pedig nagy hatással volt az első magyarországi építészeti értekezések szerzőire.30 Az utóbbi a korabeli összefoglaló jellegű építészeti traktátus és kézikönyv műfajába illeszkedik, konkrét tartalmát tekintve viszont számos ponton rendhagyónak mondható. Ez főként annak köszönhető, hogy Rieger az „architectura civilis” német nyelvterületen kialakult variánsának kortárs szerzőitől eltérően olyan szerzőkre is hivatkozik, akik a korszak Zivilbaukunst-kompendiumaiban csak ritkán, vagy egyáltalán nem kaptak helyet. Itt mindenekelőtt két jezsuita szerzőre gondolok, a 18. század elején publikáló Cordemoy abbéra és a rendből 1755-ben kilépett Marc-Antoine Laugier-ra, akiket az utókor leginkább az újkori gotizálás első szószólóiként ismer.31 Az építészettörténetírás a klasszicista építészet első jelentős teoretikusaként és az építészet-filozófia első művelője- ként tartja számon Laugier-t, és hagyományosan elfogadott, hogy művei, amelyekben Cordemoyt követve a klasszikus oszloprendek és tektonikus rendszer és a gótikus katedráiis-építészet léptékének ötvözésére buzdít, nagy hatással voltak a 18. század második felében alkotó francia építészekre. 27 Rieger 1758. 28 Zetlacher 1757. 37. p. 29 Rieger 1756. 30 Bibó itt Molnár Jánost, Révai Miklóst, Kresznerics Ferencet és Dugonics Andrást említi, utóbbi három építészetet is oktatott, vonatkozó műveik is jobbára előadásjegyzetek. Bibó 1978. 69. p. 31 Rieger Laugier-re való hivatkozását említi Bibó 1978. 69. p; Haiós 1989. 40. p, Laugier gondolatainak konkrét felhasználására azonban nem térnek ki. Témánk szempontjából figyelemreméltó Hajós Géza közlése, miszerint a később Trieszt fejlesztését kormányzóként irányító Kari von Zinzendorf levelezett Laugier-val.
