Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben
234 Közlemények kamarai pálya bizonyos mértékig adott volt.24 Mindezt azért fontos megemlíteni, mivel a hivatalnoki arisztokrácia esete arra világít rá, hogy a szaktudás, elsősorban a gazdasági és a jogi ismeretek már a 18. század elején, sőt, valójában már a 17. század végén alapvető fontosságú szempont volt az udvar számára magyarországi hatalmi bázisa kiépítésében.25 Míg azonban Schilson apja és nagybátyja még a jezsuiták által vezetett nagyszombati egyetemre jártak,26 addig a Theresianumban zajló képzést az udvar jóval szorosabb ellenőrzés alatt tartotta, s ily módon, az 1774-től egymást követő oktatási reformok felől visz- szatekintve az az állami oktatás egyfajta kísérleteként is felfogható. Ezenkívül az a politikai helyzet is megváltozott az 1720-as évek végéhez képest, s az intézmény voltaképpen annak a szituációnak a terméke volt, amely az 1740- es évek közepén az osztrák örökösödési háború nyomán állt elő, és amelyben az udvar az állam intenzívebb megszervezésébe fogott. E folyamatban pedig kiemelt szerepet kaptak az állam kormányzása szempontjából hasznosítható tudások, mint amilyen az említett kameralizmus és a Polizeiwissenschaft, illetve a műszaki tudományok, így a vízmémökség, a földmérés vagy a térképészet, amelyek oktatására az 1750-es évektől a piaristák szakosodtak. Az előbbiek, vagyis a Theresianum tantárgyai között is megtalálható államtudományok ugyanakkor igyekeztek reflektálni a fennálló helyzetre, hiszen kialakulásuk kontextusa és érdeklődésük egyik fő tárgya éppen az államok közti verseny volt. Ebből adódóan az államtudományok - vagy a Theresianumban is tanító Johann Heinrich Gottlob von Justi szóhasználatában a kormányzati tudományok (Regierungswissenschaften) - figyelme szinte mindenre kiterjedt, ami az állam területén a népesség életét befolyásolhatta. A terület és a népesség e tudomány kulcsfogalmaivá váltak, és mai jelentésükben lényegében eme, a 17. században kialakuló államtani diskurzusban konstruálódtak. A későbbiekben még kitérek a Justi-féle kormányzástudomány sajátosságaira, elsőként azonban egy másik szellemi áramlathoz kapcsolódó műre összpontosítok, amely jól tükrözi a Theresianumban zajló képzésnek és a bécsi udvar kormányzati reformjainak 24 Schilson János 1763-tól a Helytartótanácsnál gyakornok volt, majd 1766-tól létszámfeletti, 1771-től pedig 1787 tavaszáig, amikor pesti kerületi kamarai adminisztrátori kinevezést kapott, valóságos kamarai tanácsos, lásd Fallenbüchl 1985. 304. p; Fallenbüchl 1972. 346. p. Eközben 1782 júniusában Sopronba kapott királyi biztosi megbízatást, hogy elrendezze a városi tanács és a polgárság között támadt viszályt, és felügyelje a városi tanácsnokok és vezetők megválasztását. A kerületi adminisztrációk megszűntével 1790-93 között szintén királyi biztosi minőségben felügyeli a pesti városrendezési munkálatokat, emellett 1788-tól a balatonfüredi furdőtelep fejlesztését irányítja (Lichtneckert 2013). 1792 októberében titkos tanácsosi címet nyert, 1793-ban nyugalomba vonult. 25 H. Németh 2007. 26 Fallenbüchl 1972. 346. p.
