Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán
220 Bányavárosok csit tartottak számon, megjegyzés D. Cs.], az ivóvíz-, valamint szennyvízhálózat bővítését”.124 Lövétebánya Az 1968-ig Lövétéhez tartozó Lövétebánya, Rókaváros, vagy manapság közismertebb nevén Bányatelep megnevezések ugyanazon települést jelölik. Ez a néhány házból álló terület a Szentkeresztbánya és Lövéte közötti útszakaszon fekszik a Kis-Homoród mentén, és a több évszázadon keresztül működő hámoroknak, posztóványolóknak és nem utolsó sorban a vasércbányának köszönhetően jött létre. Innen indult a szentkeresztbányai vasfeldolgozás története. A bánya már a 18. században működött, Rókavárosnak hívták, mivel a lakók a bányaüregeket rókalyuknak nevezték.125A szocializmus kezdeti időszakában, főleg az 1950-es években nagy beruházásokban részesült, hiszen megalakult az önálló Lövéte Vaskőbánya Vállalat, ami a település fellendülését hozta magával. Az általános becslések szerint az 1950-es években évi 50 000-60 000 tonna vasércet, 40 000 tonna vaskövet bányásztak, ez a szám a hetvenes évekre megduplázódott.126 1968-után a közigazgatási törvénynek megfelelően Lövétebánya a várossá alakuló Vlahica egyik „utcájává” vált és elkezdődött a feltérképezése. A szisz- tematizálási tervet 1975-ben készítették el, amelynek jegyzőkönyve szerint a bányászat fejlődésével a település ipari jellege egyre inkább meghatározóvá válik. A felmérés 1975-ben 240 lakost tartott számon, amelyből 114 férfi és 126 nő. Állami foglalkoztatásban ebből 96 személy dolgozott, többnyire a vasgyárban és a bányában.127 A település 19,15 hektárnyi beépített területén harminc, többnyire fa és tégla lakás állt (ezek közül 4 tömbház). Egy négyosztályos iskola, egy óvoda, egy kultúrház, bentlakás és egy büfé működött.128 A kulturális egységeket az itt élő bányászok számára építették, de mivel a munkások a 70-es évektől fokozatosan a vasgyár köré épült tömbházakba költöztek, ezért az épületek kihasználatlanul álltak. A felmérő bizottság kiemelte az ivóvízhálózat hiányát, viszont a villamos energia ellátást megfelelőnek találták. 124 Hargita, 1987. november 11. 125 Orbán Balázs: A székelyföld leírása. I. kötet. Budapest, 1868, 84. p. 126 Végh 1979. 12-13. p. 127 Szentegyházi Városi Irattár, urbanisztikai osztály, Lövétebánya szisztematizálása. 128 Uo.
