Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán
Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán 221 A kezdeti fejlesztések ellenére a várostervezők a megyei előírások alapján nem tartották nagyberuházásra érdemes területnek Lövétebányát, hiszen szerintük a szentkeresztbányai rész fejődése felszívja a munkaerőt, így a városközpontba való migráció fel fog gyorsulni. Az előzetes tervek alapján ez a „városrész” a legjobb esetben is csak 300 lakossal fog rendelkezni 1990-re.129 A statisztikai előjelzések beigazolódtak, hiszen az üzemfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések folyamán a bánya függőleges aknájának bejáróhelyét kihelyezték a lázra, az üzemhez közel, ami a bányatelepi lakosság csökkenéséhez vezetett. A bányászok a jobb életkörümények reményében inkább felköltöztek Szentkeresztbányára. A bánya bezárására 1984. január 1 -jén került sor hivatalosan, mivel már évek óta veszélyessé vált és veszteségesen működött. A bezárás után a bányatelep elnéptelenedett. Homoródfürdő Homoródfürdőt 1968 májusában csatolták az újonnan alakult városhoz, addig a közelebb fekvő Kápolnásfalu községhez tartozott mint önálló település (1898 óta). A központi vezetés az átszervezést a következőkkel indokolták: „Homoródfürdő minden villájával és felszerelésével Kápolnás falu helyett Vlahica városához tartozzék. így gyorsabb ütemben fejlődhet és jelentős turisztikai központtá válhat.”130 A település, amely hajdanán fürdőhelyként működött, fekvésénél fogva a vidék egyik legszebb helye. A Hargita vulkáni hegység déli előterében, a Nagy-Homoród völgyében fekszik, 700 m-nél magasabban. A település már a római korból is ismert volt bővizű ásványforrásairól, amelyek a vulkáni utómüködésnek köszönhetően maradtak fent.131 Az így kialakult tucatnyi borvízforrás, valamint a festői táj és az üdítő hegyaljai éghajlat kedvező feltételeket teremtett a pihenésre és a különböző betegségek gyógykezelésére.132 Az orvosok javaslatára gyógyfürdőként használták az ásványokkal telített talajvizet, amely szív-érrendszeri, reumatikus, idegrendszeri és gyomorbántal- mak kezelésére kitűnőnek bizonyult.133 Később a környékbeli tehetős polgárok, jogászok, orvosok, nagykereskedők, jómódú iparosok területeket vásároltak a közbirtokosságtól, ahova nyaralókat építettek. 1948 után Homoródfürdő magánvilláit államosították, így az 129 Uo. 130 Hargita, 1968. május 30. 131 Mihály 2010. 103. p. 132 Vofkori 1998. 577-596. p. 133 Kővári 1853. 201. p.
