Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán
208 Bányavárosok helyüktől, a környező falusi településektől sem, ahol szinte naponta megfordultak, segítettek a rokonoknak a mezei munkában, részt vettek a családi eseményeken. Biró A. Zoltán szerint Székelyföldön az újonnan létrejött települések a megyésítést megelőzően nem rendelkeztek nagyvárosi jelleggel, ezért a vidéki betelepülők formálták a városi létet, vagyis a „falu foglalta el a várost”.66 A várossá válás, a nehézségek ellenére, felgyorsította a település életét, hiszen eddig soha nem látott építkezések, beruházások kezdődtek el. így például társadalmi munkával és a vasgyár támogatásával készült el egy korszerű váróterem, a „Gomba”, amely falatozóval, sörkerttel és parkolóhellyel egészült ki. „Vannak, akik Lövéte felöl jövet, egy-két sörre megállnak a Gombánál. Ez is a városavatás tiszteletére készült el. Helyén nemrégen még vízmosta sánc állt. Feltöltötték, s most modern autóbuszmegálló és váróterem épült ide, mellette a kioszk néhány asztallal - a Gomba. A vendégek pedig azok közül valók, akik kétezer ötszázan naponta le és felszállnak a munkásszállító autóbuszokról.. .”67 Emellett a hetvenes években kuglipálya, klub, bálterem, sportkomplexum épült,68 közszolgálati áruház, új bútorüzlet, népművészeti bolt és vendéglők nyitottak.69 1969-ben az állami kereskedelem 10 egységgel és 38 alkalmazottal, a szövetkezeti kereskedelem 7 egységgel, 29 alkalmazottal elégítette ki a lakosság megnövekedett igényeit.70 Megindultak a városgazdálkodási vállalat helyi szolgáltatásai, mint például a városi autóbuszjárat és a várostisztítás. Parkokat létesítettek, hidakat és utakat újítottak fel és építettek újjá.71 Mindezekkel együtt a költségvetésnek még egy jó részét költhették városiasodásra, így például a járdák megépítéséhez szükséges anyagok beszerzésére, vízvezetékek lefektetésére.72 Török Antal, a városi néptanács elnöke szerint 1971-ben a beruházások ösz- szege meghaladta a 48 millió lejt. A vasgyárban bevezették az új „dotációs” ércdúsító eljárást, amelynek nagy szerepe volt a vasérc magas fokú értékesítésében, ugyanakkor tovább folyt az új feldolgozó részleg és a zsugorító építése.73 A hazafias munka égisze alatt folyó társadalmi munka hatékony volt, hiszen 66 Bíró A. 1994. 124. p. 67 Hargita, 1968. június 25. 68 András Bálint: Ahol városavatásra készülnek. Hargita, 1968. április 26. 69 Koszta István: A vasöntök városa Vlahica. Hargita, 1969. február 14. 70 Uo. 71 Füstös Jenő: Együtt a lakossággal. Hargita, 1985. szeptember 24. 72 Borbély László: A városiasodás ütemének gyorsítása. Hargita, 1970. március 11. 73 Demeter Zoltán: Tovább lépnek a városiasodás útján. Hargita, 1972. február 2.
