Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán
Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán 209 ezen munkálatok értéke több millió lejre rúghatott, és ennek köszönhetően alakultak ki a zöldövezetek, járdák, újultak meg az utak. Az üzemi klub épületét teljes mértékben társadalmi munkával építették fel, amely később otthont adott nagyon sok kulturális rendezvénynek és szórakozási lehetőségnek. Itt működött a folklór együttes, az agitációs brigád, népi és könnyűzenekar, a Fafaragó Klub, a fotókör és a színjátszás.74 A város villamos energiával való ellátása 1965-től működött, addig csak a vasüzem rendelkezett áramfejlesztőkkel. 1971-ben kezdték el építeni a város szélén a vízgyűjtőt, amely a háztartásokat ivóvízzel, az üzemet pedig ipari vízzel látta el. Azelőtt a településnek csak három kút állt a rendelkezésére, amelyek nem tudták kielégíteni a vízigényt. A vasgyár segítségével a már létező tömbházak közelében háromezer méter hosszú vezetékhálózat építése indult meg. 1968-ban felmerült, hogy a Kádár nevű dűlőben, a falu szélétől mintegy két kilométerre egy duzzasztógátat építsenek, amely majd 11 000 méter hosz- szúságú fővezetéken juttatja el a vizet a lakosságnak. 1964-1974 között 19 km utcát raktak rendbe, leaszfaltoztak 15 km utat, valamint kibővítették a villamoshálózatot 18 km-rel, a járdafelületet 2000 m2-el. Hasonló infrastrukturális fejlesztések zajlottak le a hetvenes években Székelyföld más újonnan alakult városaiban, például Baráton, Bodzafordulón, Tusnádfürdőn és Balánbányán.75 Bíró József, a későbbi városi pártbizottság titkára 1974-ben úgy nyilatkozott, hogy az előző év eddig a legsikeresebbnek mondható, hiszen egy esztendőben sem történt annyi minden, mint akkor: átadták az új kereskedelmi komplexum impozáns, egymillió lejből emelt épületét, korszerűsítették a filmszínházat, a művelődési otthont kibővítették még 200 férőhellyel és bevezették a központi fűtést. Közmunkával 3500 m2 járdát építettek, leaszfaltoznak 15 km utat, 50 000 m2 útjavítást sikerült megoldaniuk, a villamoshálózatot kibővítették 18 km-rel, a csatornahálózatot 3 km-rel, és elkezdték az új sportbázis építését is.76 A településen régóta működött a posta, viszont a 70-es évekre vált a régió elosztó központjává, amely az 1980-as években telefonközponttal is kibővült. A telefonközpontnak 1980-ban 332 bekapcsolt vonala volt, amelyből 298-at magánelőfizetők használtak.77 Az 1972. évi szisztematizációs törvény előírta, hogy az újonnan urbanizált településen olyan modem városközpontot kell létrehozni, amely hűen tükrözi a szocialista építészeti stílust. Egy 1972. november 22-i jegyzőkönyv szerint a városi néptanács kirendelt illetékes emberei, Gáspár Balázs a Hargita megyei 74 Hargita, 1984. július 18. 75 Demeter 2014. 61-93. p. 76 Hargita, 1974. febr. 3. 77 Ábrám 1990. 129. p.
