Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán
Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán 203 A hivatalos adatok szerint a munkások általános javadalmazása a következőképpen alakult: 1955-ben 565, 1965-ben 960, 1975-ben 2156, 1982-ben 2700 lej volt.55 Ezek a bérek az országos szinthez viszonyítva elég magasnak mondhatók, hiszen a nyolcvanas években a legmagasabb fizetések az építőiparban voltak, ahol a keresetek elérték átlagosan a 3600 lejt, majd őket követték a bányászok 3400 lej körüli bérrel, a legalacsonyabb fizetéseket, 1500 lejt pedig a közellátásban kapták. 4. táblázat Etnikai viszonyok, 1941-197756 Év Román Magyar Német Zsidó Cigány Ukrán Szerb 1941 3 3389 91051956 50 4380 10 1 80 11966 62 (a) 5416(a) 4(a) —65 («) 5399(n) 5 («) 6 (n) 13 (n)1 («) 1977 123 6347 6 1601 (a) anyanyelv szerinti eloszlás; (n) nemzetiségi eloszlás Láthatjuk, hogy a város lakosságának abszolút többségét a magyarok alkották (95%), viszont a várossá válás után megnőtt a más nemzetiségűek, főleg a románok és a romák száma. A román lakosság létszámának növekedése azzal magyarázható, hogy román nemzetiségű mérnökök érkeztek, akik általában friss diplomásként57 kerültek a vasgyárba. Legtöbbjük csak egy-két évig tartózkodott a városban, mintegy szakmai tapasztalatszerzés céljából. Itt meg kell említenünk még a helyi rendőröket, akik szintén román nemzetiségűek voltak. Annak ellenére, hogy a pártállam igyekezett a többségében magyar nemzetiségű városokban megváltoztatni az etnikai arányokat, Székelyföldön ez nem mindenhol sikerült, így Szentegyházán sem. Ez elsősorban az egy tömbben élő magyarság létszámából adódott, másrészt az ország közepén lévő magyar többségű települések nem jelentettek elsődleges célpontot a hatalom számára. Hargita, Kovászna és Maros megyékben főleg a megyeközpontokban igyekeztek megvalósítani az etnikai fellazítást. A romák száma növekvő tendenciát mutatott ebben az időszakban, szintén a munkalehetőségeknek köszönhetően, valamint a magasabb természetes 55 Ferenc Domokos: Vlahica az iramos fejlődés éveibe. Hargita, 1983. jan. 19. 56 Varga 1998. 167-168. p. 57 Sok román nemzetiségű mérnöki szakon tanuló egyetemista is gyakorlatozott a vasgyárban.
