Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán
204 Bányavárosok szaporulat miatt. A romák foglalkoztatása legtöbbször szezonálisnak bizonyult, hiszen tavasztól őszig általában elhagyták a vasüzemet és járták az országot. Mindemellett szép számban dolgoztak a vasüzemben állandó munkásként is, számukra a vállalat állami lakásokat utalt ki. A településen nagyon kevés német, ukrán és szerb lakos maradt, akik még az 1800-as évek második felében ideköltözött bányász és fémfeldolgozó szakemberek leszármazottai voltak. Felekezeti szempontból, a lakosság legnagyobb része római katolikus val- lású, nagyon kis százalék volt református vagy unitárius. E két protestáns felekezet egy közös épületben, egy főút melletti házban tartotta az istentiszteletet. Építkezések A város vezetését a Néptanács látta el, amelyet a négy évre választott (valójában kinevezett) elnök, a két és fél évre választott alelnök, valamint a párttitkár irányított. Általában a párttitkár és a néptanács elnöke egy és ugyanazon személy volt. Ennek megfelelően a városi pártbizottság titkárát, Török Antalt jelölték meg az ideiglenes városi néptanács elnökének is 1968-ban, alelnök- nek pedig Szőcs Károlyt. Az előbbi gyergyószentmiklósi származású, a Stefan Gheorghiu Pártakadémián frissen diplomázott tisztviselőként került a település élére, az alelnök pedig egy közigazgatásban jártas helyi ember volt. A néptanács legfontosabb feladata a megfelelő városi környezet megteremtése volt, ami viszont számos akadályba ütközött. Az egyik legnagyobb problémát az ország egészét jellemző lakáshiány jelentette, a lakosok földszintes, egylakásos és rendszerint egy szoba-konyhás családi házakban laktak, ami nem volt megfelelő a nagyobb számú családok elszállásolására. Ugyanakkor a környékről való betelepedés folytán jelentkező lakásigény következtében megkezdődött a munkáslakások, lakótelepi házak építése:58 58 Evident Blocurilor de Locuinje 1960-1989. Szentegyháza Városi Tanács Irattára.
