Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre és városképre Pécsett (1852-1945)
Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre... 147 Bécsben készült, a kivitelezés speciális - vas- és vasbeton szerkezeti - munkálatait pedig fővárosi építési irodák (Ast Ede és Tsai, Országos Építési Társaság) végezték,16 de mellettük számos helyi építőipari cég (pl. Károlyi Emil és társa, Végh József, Hartay és Szlipcsevits, Dunántúl Építő vállalat, Kajdy Mihály) is munkához jutott, olyan megbízások nélküli időszakokban is, mint például az I. világháború. Végül a bányászat hatásai között meg kell említeni a táj átalakításában játszott szerepét, illetve a természetben okozott károkat is. A kolóniák kiépítése A DGT pécsi jelenlétéhez a város térbeli terjeszkedésével együtt járó, hatalmas építőtevékenység kapcsolódott. Az így létrejövő épületállomány az ipari építményeken túl főként az idegenből érkezett szakmunkások letelepítése érdekében kiépített munkáslakótelepekből állt. A 19-20. század fordulóján Pécs lakosságának csaknem 10%-a Pécsbányatelepen élt a város lakásállományának több mint 10%-ában. A vállalat 1900-ban a két főtelepen (Pécsbánya és Szabolcs), illetve 14 kisebb, az üzemek közelében kialakított kolónián 463 épületben 1594 lakást biztosított munkásai számára.17 Ez a lakásszám 1944-re 2335- re emelkedett.18 A város számbeli és térbeli növekedése Pécs modernizálódásához is hozzájárult. A következőkben az akkori városhatárok között felépült kolóniákat mutatjuk be. Pécsbánytelep A bányaüzem vezetője, Schroll József bányagondnok a várható talajsüllyedés miatt ellenezte, hogy az első lakótelep a bányák közelében létesüljön, helyette a Pécsváradi országút és Üszög-puszta közötti területet javasolta. Egy másik helyszínként a Piricsizma szőlői merültek fel. Végül a telekjogi problémák és a közlekedési nehézségek miatt a telep helyének kijelölésében meghatározó szemponttá vált a munkahely közelsége.19 Az első kolónia így András-akna közelében, a Nagyszikili- és a Káposztás-völgyek közötti dombháton épült ki. 16 Mendly 2005b. 13. p. 17 A lakások száma az egyes telepeken gyakran változott, mivel az új építések mellett a terület alábányászása okozta bányakárok miatt sok házat le kellett bontani. 18 Erdősi 1967. 13. p. 19 Erdősi 1967. 9. p.
