Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre és városképre Pécsett (1852-1945)
148 Bányavárosok Az 1855-ben megkezdett építkezés gyorsaságáról tanúskodik, hogy az egykori gesztenyeerdő területén egy évvel később már 36 kettős munkáslakóház állt.20 A négy sorból álló telep valószínűleg a házakkal egy időben emelt vendéglő körüli épületeket jelentette. A házakban két lakást alakítottak ki, amelyekhez 10 négyszögöl udvar és 100 négyszögöl kert tartozott. A korabeli leírás szerint az épületek tervezésénél az volt a szempont, hogy „minden ház bejárással s konyhával 2-2 szobára legyen felosztva, ahol négy családnak, ha pedig a családok számos tagból állanának kettőnek legyen helye, az altisztek részére fél, a főtiszteknek pedig egy egész ház jut, míg minden házhoz 400 négyszögöl kert, udvar, melléképületek, takaréktűzhely s tüzelőanyag is adatott”.21 A munkások létszámának gyors növekedése a kolónia továbbépítését tette szükségessé: 1856-1861 között újabb 26 épületet adtak át, és felépült az első templom. Az építőanyag biztosítására vállalati téglaégetőt létesítettek; a telepet 1859-ben vízvezetékkel, 1878-ban gázlámpákkal látták el.22 1865-ben Pécsbányatelep már 5 házsorból állt, és 3 kisebb kolóniával együtt 100 házban 1500 lakónak biztosított otthont. 1871-ben újabb 24 lakás került tető alá. 1875 körül épültek a telep legkeletibb, Kórház utcai lakóházai, amelyek a korábbiaktól eltérő típust képviseltek: ezekben a nagyobb méretű épületekben már 8, szoba-konyhás lakás volt található. A pécsbányatelepi kolónia nagyságát és jelentőségét mutatja, hogy ábrázolása már megjelent az 1877-es Pécs térképen is.23 Erről leolvasható, hogy a mai Csákány, Sétatér, Károly és Kórház, valamint a Gesztenyés utca eleje ekkorra már kiépült. A lakóházakon, a kocsmán és a templomon kívül az 1870-es években már állt az élelmitár,24 a két elemi iskola, a rendőrség és a kórház épülete is. A lakóházaktól kissé távolabb, 1867-ben emelt U alakú kórházépület 4 kórtermében és egy elkülönítő szobájában 40 beteg számára volt hely. A kórházban csak a bánya munkásait kezelték, és az esetleges bányaszerencsétlenségek miatt építették a szükségesnél nagyobbra. Mivel András-akna volt az igazgatási központ, ezért az angolparkba helyezett bányaigazgatósági épület is itt volt 1895-ig, a Mária utcai székház megépítéséig. Összehasonlítva a kolónia 1877- es ábrázolását az 1895-ös térképpel25 megállapítható, hogy a munkáslakótelep 20 Szirtes 2001. 26. p. 21 Idézi: Erdősi 1967. 8. p. 22 MNL BaML IV. 1406. 4013/1878. 23 MNL BaML XV.9. 117. 24 Az élelmezési raktárak felállítását az 1854. évi bányatörvény tette lehetővé, amely engedélyezte a vállalatoknak, hogy dolgozóikat élelmiszerrel lássák el. „Ezen raktárakban nemcsak mindenféle élelmi cikkek, hanem ruhák, fehémeműek és más háztartási cikkek is” üzleti haszon nélkül voltak kaphatók. Huszár 1996. 227. p. 25 MNL BaML XV.9. 132.
