Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)

Bányavárosok - Mátyás-Rausch Petra: A liptói nemesércbányászat a 16. század második felében

116

Bányavárosok

1. táblázat.

Egy bócai aranybánya tulajdonosi névsora 1552-ből

Név

Tulajdoni hányad

Wolfgang Elochenwart

4/16

Stephan Purchwer Bergmeister

1/16

Herr von Kronitz

1/16

Leonard Kesler, Jacob Tailer, Michael Kreuter

6/16

Georg Krabal

1/16

Melchior von Hohbert

1/16

Hans Goldschmidt

1/16

Wolfgang Purchhainer

1/16

Az összeírásból az is kiderül, hogy a kincstár több bányarészt megvett a tulajdonosoktól, Georg Krabal mellett Melchior von Hohbertöl és Wolfgang Purchhainertől is. Merck szerint érdemes lett volna Kesleréktől is megvenni legalább 2/16 részt, de már eladták másnak. A következő hónapban a kamara Georg Puchner besztercebányai bányamestert bízta meg azzal, hogy a Szent- iványi család beleegyezésével vizsgálja meg a birtokukon fekvő nemesércbányákat. Ekkor az Udvari Kamara elképzelése már az volt, hogy a családot ráveszi a birtokcserére, de ehhez előtte fel kellett mérni, hogy a kérdéses bányák egyáltalán megérik-e a fáradtságot. A bányamester szerint értékesek a bányák, amelyeket két mellé rendelt bányásszal nézett végig. Úgy vélte azonban, hogy itt is be kellett volna vezetni egy rendtartást, és jó lett volna mielőbb lebonyolítani a cserét, hogy a termelés zavartalan maradjon.36 Ugyanebben az évben a Magyar Kamara arra szólította fel a likavai várnagyot, hogy működjön együtt a kiküldött kamarai biztosokkal, többek között Georg Mainingerrel és Georg Singer alsó-ausztriai főbányamesterrel, és segítse őket abban, hogy meg tudják nézni az érintett bányákat. Ennek azonban a várnagy, Szentpeter János nem tett eleget. A kamarához 1552 áprilisában intézett levelében azzal mentette

36 ÖStA HKA VUG RN 17 föl. 39-40. Georg Puchner már 1542-től bányamesterként dolgozott Besztercebányán, igen sokáig töltötte be ezt a tisztséget. Lásd Péch 1880. 189, 198. p.