Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)

Bányavárosok - Mátyás-Rausch Petra: A liptói nemesércbányászat a 16. század második felében

Mátyás-Rausch Petra: A liptói nemesércbányászat a 16. század második felében 115

környékére.32 A következő évben is sok jelentés készült a liptói nemesércbányákról. Itt a Walter Merck féle jelentést, valamint a hozzácsatolt tulajdonosi névsort emelném ki. Walter Mercket 1552 februárjában is kiküldték a helyi bányák körbejárására, jelentéséből megtudhatjuk, hogy milyen szisztéma szerint igazgatták a bócai bányákat. Merck többször felhívta arra a kamarai tanácsosok figyelmét, hogy a bócai bányamestemek (Bergmeister) kiadott utasítást, valamint az érvényes rendtartást át kellene dolgozni, mert nem illeszkedik a térség viszonyaihoz. Stefan Purchwer, aki nemrég kezdte meg munkáját Királybócán és környékén, igen komoly nehézségekkel szembesült. A legnagyobb gond az volt, hogy a bányászathoz szükséges eszközöket, alapanyagokat csak igen fáradságos úton tudták beszerezni. Az építőanyag hiánya miatt több járatnál nem készült el a gerendázat, így volt járat, amit meg sem tudott nézni. A nyári idényben állandó a munkaerőhiány, és folyamatos a civódás a környékbeli nemes urakkal. Merck javaslatot is tett az új bányamesteri instrukcióra. Merck elképzelése szerint a bányamestemek értenie kellene a németen kívül magyarul, szlovákul és latinul is, így könnyebb lenne a kommunikáció. Az ő feladata lenne a bányák, huták, zúzdák felügyelete. A bányamester mellé ki kell jelölni egy erdőfelügyelőt (Holzschafar), aki a fakitermelésért lenne felelős, valamint szükség lenne legalább két ácsra, akik a bányák gerendázatát, valamint a munkások szállásait építenék. A vámmentes szállítást is biztosítani kellett volna, és szükség lett volna sok képzett vájárra is.33 Merck leírásából kiderült, hogy a bányákat a bócai bányamester irányította. A Hochenwart-féle jelentés tájékoztatott arról, hogy a bócai bányákat a besztercei rendszer szerint igazgatták. Ennek értelmében a bányamesternek nem voltak bírói funkciói, arra egy külön bányabírót (Bergrichter) alkalmaztak. Mindkét tisztviselő a besztercebányai rézvállalat vezetője (Verwalter) alá tartozott.34 Ugyanekkor keletkezett egy tulajdonos összeírás, melyben egy újonnan feltárt aranybánya résztulajdonosait írták össze.35

32 ÖStA HKA VUG RN 17 uo.

33 ÖStA HKA VUG RN 17 föl. 1-10.

34 Péch Antal Wenzel Gusztáv érvelését vette át, amikor azt írta, hogy ebben az időben a központi bányarendtartás szerint irányították volna a bányákat, jóllehet a Miksa-féle rendtartás hivatalosan csak 1573-ban lett kihirdetve. Lásd Eckhart 1914. 206. p. A besztercebányai tisztviselőkre Lásd Ember 1946. 351-355. p. Központi szinten az Alsó-ausztriai Kamara igazgatása alá tartozott ez a térség, az alsó-magyarországi bányavárosokkal egyetemben, miután azokat I. Ferdinánd a bécsi központú pénzügyigazgatási szerv alá rendelte. Lásd Kenyeres 2008. 76-77. p.

ÖStA HKA VUG RN 17 föl. 31-33.

35