Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Bodovics Éva Judit: Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül
Bodovics Éva Judit: Építő áradat 93 adtak ki az árvíz által elsodort épületek helyébe.61 Az építkezések elhúzódásának okáról nem tudunk biztosat. A háttérben nem a munkaerő hiánya állhatott, hiszen feltételezhető, hogy a városi építkezések miatt megemelkedett a városba érkező, építőiparban dolgozók száma. Lehet, hogy az építőanyagok gyártása nem tudta követni az építkezések ütemét, így építőanyag-hiány alakulhatott ki, minti 872-ben,62 de az 1878 utáni évekből erre nem találtunk utalást. Az viszont bizonyos, hogy éppen a megszaporodó városi építkezések miatt a munkaerő jelentősen megdrágult, s így többen is építkezésük elhalasztására kényszerülhettek.63 Ezzel magyarázható, hogy az 1880. évi népszámlálásban is még számos üres telek, illetve lakatlan ház szerepel, amelyek egy része valószínűleg az árvíz miatt vált elhagyatottá.64 Végezetül szót kell ejtenünk az árvizekhez való hozzáállásban történt változásról, amely nélkül a meghozott intézkedések kevésbé bizonyultak volna eredményesnek. Eger esetében mindezidáig nem találtunk a mentalitást érintő forrásokat, azonban Miskolcon az 1878 utáni árvizek kapcsán megismerhetjük, milyen cselekvési tervet dolgoztak ki vész esetére. Ezeknél az árvizeknél, tanulván 1878 tapasztalatából, a hatóság és a lakosság egyaránt összeszedettebben, tervszerűen viselkedett. 1879 csapadékos tavaszán az áradó patakok kiöntéssel fenyegettek. „Az elővigyázatok azonban a hatóság részéről megtétettek, minden hidhoz csáklyás és lámpásos emberek lettek állítva, hogy a torlasz-anyagokat eltávolithassák s ezen kívül a lakosság is felhivatott az ablakok kivilágítására. - Polgármesterünk több ízben maga megszemlélte a vízállást, szóval a közbiztonság éber őrködésben nyert kifejezést.”65 Ugyancsak ,,[n]agy elismeréssel kell nyilatkoznunk a parancsnokoló tábornok Krzisch József úr intézkedéseiről, ki minden egyes laktanyán bizonyos számú katonaságot szolgálatkészen tartott, minden hidhoz egy lámpással ellátott altisztet rendelt s félóránként tétetett magának jelentést a viz növekedéséről, s hozzá személyesen is megtekintette a vad robajjal zuhogó árt.”66 Hasonló intézkedésekre került sor 1880-ban és 1881-ben is.67 61 MNL BAZML IV.1905.a 9. köt. 1234-1368/79 62 Borsod, 1872. április 4. 63 MNL BAZML IV.1905.C 5511/81. 64 Bár a népszámlálásban csak néhány házhelynél szerepel, hogy az adott telek vagy épület az árvíz következtében vált lakatlanná, feltételezhetjük, hogy az árvíz által súlyosan érintett utcákban szereplő ingatlanok esetében is erről lehet szó. 65 Borsod, 1879. május 15. 66 Borsod, 1879. május 15. 67 Borsod, 1880. július 8. és 1881. május 19.
