Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Balogh Róbert: Város, fa és modemitás Debrecenben 1880-1920
Balogh Róbert: Város, fa és modemitás Debrecenben 1880-1920 45 A guti erdő úgynevezett Külső-Guth részét ábrázoló erdészeti térkép, amely az 1886/87-es üzemterv részét képezte, s amelyet 1917-ben csak hosszas keresés után talált meg az akkori városi levéltáros, Iklódy János. MNL HBML IV.B 1405.b III.F. 10/1917. A vágástér nyugatról a vasútra, keletről a pirossal jelölt Nyírlugosra vezető útra támaszkodott, s jól láthatók a közelítéshez használt utak, az erdőmester által kívánatosnak tartott, a területet északnyugatról határoló vasút, valamint egy észak-déli és egy rövidebb, kelet-nyugati famentes terület, nyiladék is. Habár a térképet készítő Török Gábor megítélése szerint az állományok számos helyen nem sokkal maradtak el a tökéletes záródástól, összefüggő vagy háborítatlan erdőről szó sem volt, szántóföldből még rétnél is jóval több színezi a területet. A térkép betűjelzései a fentebbi táblázattal együtt értelmezhetők. Az erdőmérnök a területen kizárólag közelebbről meg nem nevezett tölgy- és nyárfajtákat látott. Akáccal az 1887-es térképen nem találkozunk, míg a tizenöt évvel későbbi üzemtervek már számos akácos területet mutattak a gúti terület egészén.50 A korábbi évszázad öröksége volt, hogy a város a kezelésében álló erdők nagy részét egy egységnek tekintette s egy üzemtervben kezelte. Az üzemterv elkészítésének kötelezettsége azonban a város környéki táj valamely erdészeti üzemnek megfelelő berendezésére és a szabályos állapot elérésére, más szóval a táj átértelmezésére és átalakítására késztetett. A Nagyerdőre vonatkozó 1882. 50 Szemerédy 2009. 141-142. p.
