Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Bodovics Éva Judit: Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül
82 Városok és természeti erőforrások szolgáló pincéket. A károsultak száma 2956 fő, a megrongált házak száma 2182, ebből 698 vált lakhatatlanná. A kár összegét 1 739 771 forintra becsülték.32 1. kép. Miskolc az 1878. augusztusi árvíz után - a Minorita templom. HÓM Történeti Adattár 53.2007.8 Az ár négy óra múlva levonult, rendkívüli pusztítást hagyva maga után. Mindkét városban a belváros szenvedett a legtöbbet, de mivel a patakok végigfolytak a településeken, a külvárosi részek is jelentősen károsodtak. Egerben a patak mellékén, annak ellenére, hogy a belváros (az egykori városfalon belüli rész) már a 18. század elejére elérte beépítettsége határát, viszonylag kevés számú lakóépület állt a 19. század utolsó harmadában. A patak menti telkek nagy részén a házhoz tartozó kertek feküdtek közvetlenül a patak mellett, míg a házak a víztől kellő távolságban, a telek ellenkező végére épültek. Ez az elrendezés részben megkönnyítette a kertek locsolását, ugyanakkor árvíz esetén is jelentősen csökkentette a károkat. A vészbizottsági jelentés szerint33 az árvíz 32 Polgármesteri jelentés 1879. 12. p. 33 Eger, 1878. szeptember 26.
