Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Bodovics Éva Judit: Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül
Bodovics Éva Judit: Építő áradat 81 szegélyező dombvidékről lefutó Pecze patak vize tovább növelte a már jócskán megemelkedett Szinva vizét. „Péntek éjjel 11 és 12 óra közt, nagy égiháboru keletkezett D.[iós] - Győr és a hámor felett; a villámlás és menydörgés egymást érte a nyugoti láthatáron. Erre két egymást gyorsan követő felhőszakadás állt be, a mely óriási tömegben öntötte az esőt a nevezett szükvölgybe, honnét az városunkra rohant alá. Éjfél után 1 órakor oly gyorsasággal öntötte el a pece és szinva kiöntött árja az egész várost hogy nehány pere alatt a veszedelem általánossá vált, és menekülésre vagy mások mentésére alig lehetett gondolni. A zavar és veszedelem fokozására felette sokat tett azon körülmény is hogy korom sötét éjjel jött e gyilkos áradás s igy a város egész lakosságát álmában lepte meg; e mellett a sötétség is igen nagy akadályára volt annak, hogy még azok is a kik magok bajával nem voltak elfoglalva mások segedelmére lehettek voina.”29 Amikor Egerben hajnali fél négy körül az ár elérte a védgátat, s megszólaltak a vészt jelző harangok, az emberek gyorsan a helyszínre siettek. De nem azért, hogy hozzálássanak a mentéshez, hanem sokkal inkább a kíváncsiság hajtotta őket. Bíztak a 4 méter magas és ugyanilyen széles gát visszatartó erejében, s a menekülés helyett mindenki hozzáfogott a saját aznapi munkájához. A Posuerunt azonban két óra múlva átszakadt, s az időközben feltorlódott víztömeg teljes erejével ömlött a városra. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy az érseki kert kőfala a város alsó részén visszaduzzasztotta a vizet, így amíg ez a fal le nem dőlt, addig Eger nagy része több méteres vízben állt. „Az áradás alatt városunk, borzasztóan nagyszerű képet nyújtott, olyat a melynek láttára az emberi szív elszórni s a gyengébb lélek a kétségbeeséssel vívódik. - A főutezán, a káptalan utczán és e két utcza között lévő tereken, a piaczon, 6-8 láb, sőt helyenként 2 ölnyi magasságra30 emelkedett a viz és szilaj kedvében körbe forgatta a hátán úszkáló és általa felszaggatott hidaknak súlyos gerendáit és az Eger patak mentében lévő malmok kerekeit, s hogy a kép tarkább legyen, kikiragadott a házakból egy-egy bútor-darabot, egy kaput, egy ajtót és hogy élő lény se hiányozzék, a megfojtott állatok közül is számosat.”31 Miskolcon is hasonló helyzet alakult ki, ugyanis itt az érsekkert falának szerepét a patakra épült malmok és az azokhoz kapcsolódó szerkezetek, valamint a hidak látták el. A torlaszok miatt megemelkedett viz kicsapott a főutcára, ahol elöntötte a legjelentősebb kereskedők boltjait és az árukészlet raktározására 29 Miskolcz, 1878. szeptember 2. 30 Egy bécsi láb 32 cm, egy bécsi öl 189 cm. 31 Eger, 1878. szeptember 5.
