Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Bodovics Éva Judit: Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül
Bodovics Éva Judit: Építő áradat 73 A reziliencia fogalma elsősorban a jelenkori katasztrófakutatásban vált el- terjedtté, amelynek célja a jövőbeli katasztrófák kockázatának csökkentése és kivédése, illetve a csapás szerencsés átvészelése. Olyannyira kulcsfontosságú fogalommá vált napjaink környezeti problémáinak megoldásában, hogy a szakemberek a fenntartható fejlődés helyett egyre inkább a reziliens közösségek kialakításában látják a megfelelő választ.6 Mindazonáltal történeti szemléletű kutatásokban is találkozhatunk a reziliencia fogalmával, amely azáltal, hogy egybefogja a katasztrófára adott - akár mentális, akár fizikális - reakciókat, átfogó narratív és értelmezési keretet kínál a kutató számára. A továbbiakban mind az 1878-at megelőző, mind pedig az azt követő időszakban azt vizsgáljuk meg, hogy az árvizekhez kapcsolódó reakciók (mentési munkálatok, segélygyűjtés, helyreállítás, rendszabályi módosítások, viselkedésbeli változások) miképpen szolgálták Eger és Miskolc fejlődését, értve ezalatt reziliensebbé válásukat. Eger, Miskolc és az árvizek Ahhoz, hogy egy település egyre inkább rezilienssé válhasson, vagyis egy-egy árvíz minél kisebb megrázkódtatást jelentsen számára, hosszú tanulási folyamatot kell bejárnia, amelynek során elsajátítja azt a megfelelő tudást, amelyhez a korábbi árvizek tapasztalata árán jutott hozzá. Éppen ezért fontos, hogy a korábbi évek eseményeinek is figyelmet szenteljünk. Mielőtt azonban erre rátérnénk, röviden ismerkedjünk meg kutatásunk helyszíneivel! A tanulmányban bemutatandó két település, Eger és Miskolc között számos hasonlóság figyelhető meg. Azon túl, hogy ugyanabban a régióban (Észak- kelet-Magyarország), egymáshoz közel helyezkednek el, a földrajzi adottságaik is többnyire megegyeznek. Mindkét város közel azonos magasságban,7 szűk völgybe ágyazottan terül el. A dombvonulatokkal szegélyezett völgyeket egy-egy patak szeli ketté,8 a Szinva és az Eger, amelyek a hegyi patakokhoz hasonlóan nagyesésű, általában alacsony vízállású, de áradáskor átlagos vízhozamának többszörösét produkáló, a hegyekből kavicsos hordalékot szállító vízfolyások. Mindkét patak esetében jellemző, hogy a legnagyobb árvizek nem hóolvadáskor, hanem a nyári felhőszakadások alkalmával következnek be, víz6 Van der Leeuw-Aschan-Leygonie 2000. 7 Eger átlagos tengerszint feletti magassága 140-160 m, Miskolcé 130 m. 8 Pontosabban fogalmazva egy-egy meghatározó patak és azok mellékvizei.
