Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Bodovics Éva Judit: Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül
BODOVICS ÉVA JUDIT ÉPÍTŐ ÁRADAT. VÁROSFEJLŐDÉS AZ ÁRVÍZ SEGÍTSÉGÉVEL EGER ÉS MISKOLC PÉLDÁJÁN KERESZTÜL1 Katasztrófa a városban A társadalomtudományi indíttatású katasztrófakutatás abból indul ki, hogy a katasztrófa az ember és környezete közti relációban értelmezhető, hovatovább keletkezése is ebben az állandóan változó viszonyban ragadható meg. Katasztrófa nincs ember nélkül. S ez nem csupán a természeti jelenségek percepciójára vonatkozik, hanem a katasztrófák kialakulásában játszott emberi tényezőre is. Különösen igaz ez a városokra nézve, ahol a lakosság biztonsága érdekében tett intézkedések adott esetben - paradox módon - éppen a veszély kialakulásához és fokozásához járulhatnak hozzá. Magyarországon a természetinek mondott katasztrófák közül mindmáig az árvizek emelkednek ki mind számukat, mind pedig az általuk okozott pusztítást tekintve. Az ország földrajzi helyzete és a jelentősebb városok folyóvíz menti elhelyezkedése előrevetíti azt a lehetőséget, miszerint ezen városok többsége időről-időre szembetalálhatta, szembetalálhatja magát az árvíz problémájával. Ennek ellenére keveset tudunk az árvíz által leggyakrabban sújtott települések árvizekhez való viszonyáról, például az árvizek megítéléséről, az árvizek elleni óvintézkedésekről vagy az árvizekkel való együttélés módjáról. Tanulmányunkban éppen ezért két, árvizektől gyakorta háborgatott város, Eger és Miskolc példáján keresztül az árvíz utáni helyreállítás folyamatát vesz- szük alaposabban szemügyre. Egy rövid kutatáselméleti bevezető után ismertetjük a két megyeszékhely történetében bekövetkezett jelentősebb árvizeket és az ezeket követő árvízvédelmi intézkedéseket, majd pedig rátérünk vizsgálatunk központi kérdésére, az 1878-as árviz(ek)re, amelyek az általuk okozott pusztítás következtében lehetőséget kínáltak a városok fejlődését elősegítő rövid és hosszú távú változtatások véghezvitelére. 1 A tanulmány az MTA-ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport munkájának keretében készült. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv x-xi. 2015-2016. 71-99. p.
