Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Balogh Róbert: Város, fa és modemitás Debrecenben 1880-1920
56 Városok és természeti erőforrások rögzítő adatok létrehozása a modemitáshoz tartozó, hierarchiákon alapuló tett, ez azonban még nem szűnteti meg az adatok bizonytalanságát. Azzal, hogy a tárgyalások szerepét hangsúlyoztuk abban a folyamatban, ahogy a Debrecen körüli erdei táj mint erőforrás a nemzetgazdaság részévé lett, nemcsak Imreh István modemitásképe, de a posztkoloniális paradigmában dolgozó agrártörténet szempontjából is értelmezhető történetet találtunk. Gunnel Cederlöf és Kalyanakrishnan Sivaramkrishnan egyaránt azt hangúlyozták, hogy az erőszak helyett a törvények és szabályok véglegesítése során megnyíló tárgyalási lehetőségek jelentették a gyarmati erdők fölötti brit uralom élet- képességének kulcsát, mint ahogy magát az államépítést is.86 Az antropocén fordulat tehát nem a modem eszközök homogén és gyors bevezetéséről szól, hanem arról, hogy az egyes közösségek a számukra kínált tárgyalásos térben elfogadják és módosítják a modem gazdaság formáit. A válság hatásai: a debreceni erdők állami kezelése, 1916-1920 Az I. világháború kitörése a várost nagyszabású építkezések közepette érte. Ezek közül az egyetem, valamint a huszárlaktanya építése a Nagyerdőből vett el területeket, így közvetlenül is érintette az erdőgazdálkodást. A Piac utca bérpalotái, a reprezentatív kereskedelmi központok, valamint a templomok építése rendkívüli faigényt is jelentett a háborút megelőző években.87 A városi erdőhivatal minden szóba jöhető faanyagot igyekezett értékesíteni: a bontás során feleslegessé vált fának, a temetők koros fáinak és a külterületi út menti akácfáknak az eladásáról egyaránt értesülünk 1914-ből.88 Ez közvetve jelzi, hogy már a világháború előtti években is nehéz volt a szükséges faanyag biztosítása. 1915 tavaszától, Török Gábor halála után, a városi erdőhivatalt Szűcs Kálmán helyettes erdőmester vezette Botos Lajos közreműködésével.89 Az ő feladatuk volt, hogy a tíz évvel korábban készült üzemtervek felülvizsgálatát, valamint az újabb szállítási útvonalak, így például a Hajdúsámson és Hadház között fekvő savóskúti erdőt feltáró vasútvonal tökéletesítését levezényeljék, s megvalósítsák a gáti erdő kitermeléséhez szükséges újabb pályát is. Az építkezéseknél az új erdei vasútvonalakhoz hasonlóan jelentős változás volt, hogy 1910-re a fafeldolgozó iparban megjelent a tőke, s megalakult a Faipari Rt., majd a Hajlított Bútorgyár. Debrecenben az építkezési hullám és a faipari vállalatok 86 Cederlöf 2008, Sivaramkrishnan 1999. 87 Sápi 1972. 24-94. p. 88 MNLHBMLIV.B. 1405.b III.10/1914. 89 Erdészeti Lapok, 54. (1915), 9-10. sz. 241. p.
