Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Balogh Róbert: Város, fa és modemitás Debrecenben 1880-1920
Balogh Róbert: Város, fa és modernitás Debrecenben 1880-1920 55 Gábor, a Gúton, vákáncsos családban született író Ádám erdeje című novellájában és máshol is arról írt, hogy a vákáncsos egyszerre volt érdekelt az erdő létében és az erdősítés sikerének lassításában, s ezért állandó konfliktusban állt a rendfenntartókkal.83 A már többször hivatkozott 1920. évi üzemterv azt mutatja, hogy az erdőgazdálkodást ellenőrző és szervező intézmények vákáncso- sokhoz való viszonya kettős volt. Egyfelől úgy értékelték, hogy vákáncsosok nélkül nem lehet az erdők pusztulását megakadályozni, másrészt azonban az életformájukban rejlő belső ellentmondásra a szerződéses viszonyok átalakítása helyett az ellenőrzés fokozásával kívántak reagálni.84 A vákáncsos munka szabályai a halápi és fancsikai területek erdeinek kihasználása után, 1905-ben születtek meg. Ekkorra ugyanis a korábbi évek száraz időjárása és a munkaerő hiánya miatt több száz holdas hátralék keletkezett, vagyis az erdősítés jelentős csúszásban volt a törvényi határidőhöz képest, s büntetéssel kellett számolni. Török Gábor erdőmester a vákáncsosokban látta a megoldást.85A vákáncsosok által végzett erdősítési és erdőművelési munka során az igazgatás és a kívülállás, a szakértelem és az illegalitás, valamint az elnyomás és a munka határai bizonytalanok voltak. Az 1910 körül elért kétezer katasztrális hold erdősültségi többlet valószínűleg az egyetlen bizonyosság volt ebben a kérdésben. A debreceni kaszálók viszonyai a gazdaság mérhetőségének és kalkulálhatóságának korlátáit mutatják. Ezek a korlátok nem pusztán az antimodemitásból és a cívis maradiságból eredtek. A kataszteri felmérés pontatlanságát és a tagosítás kivihetetlenségét a helyi tisztviselők a sajátos domborzati és talajviszonyokra, tehát tudományos érvekre vezették vissza. Ezek a jelentések világossá teszik, hogy amit Debrecenről a hivatalos telekkönyvi leírásokban és térképeken látunk, az nem az érzékelt valóságot, hanem annak egy elvárásokhoz igazított változatát tükrözi. Az erdősítési munkát életvitelszerűen végző vákáncsosok életformájában ugyancsak felfedezhetjük mind a modemitást, mind pedig annak korlátáit. Nem vállalkozom annak felmérésére, hogy a debreceni helyzet mennyiben lehet reprezentatív az ország egészére, vagy akárcsak az alföldi településekre nézve. Annyi bizonyos, hogy a tájat árucikként kezelő és bemutató adatokat, így például a kataszteri felméréseket nem vehetjük magától értetődő tényeknek. Ezeket az adatokat az állami szintű kormányzás céljai és a helyi viszonyok érdekellentétekkel átszőtt értelmezése közötti kölcsönhatás hozta létre. A nemzetgazdaság bemutatását és a tulajdonviszonyokat igazgatási érdekek alapján 83 Mocsár 1982. 74. p. 84 MNL HBML VI.226. 3. k. 85 MNL HBML 1V.B. 1405.b II. 57/1898. és III.A-H 10/1909.
