Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Recenziók - Sroka, Stanislaw A.: A középkori Bártfa és kapcsolatai Kis-Lengyelországgal Ismerteti: Szende Katalin
434 Recenziók nak megismerése. Amennyiben a vélemények eltérnek, mint például Bártfa nevének etimológiájáról vagy a város pecsétjének és címerének eredetéről, Sroka az egyes álláspontokat tárgyilagosan és elfogulatlanul, időben egymást követve ismerteti. Saját véleményt azonban csak akkor alakít ki, ha valamilyen új forrásra bukkant, elsősorban a 15-16. századra vonatkozóan. Hasznos lett volna a bemutatott fejlődési folyamatokat tágabb összefüggésbe helyezve is értékelni, ami Bártfa fejlődésének tipikus, illetve sajátságos vonásait jobban kiemelte volna. Kétségessé vált volna az a megállapítás, hogy „Bártfa a 13. század elején minden bizonnyal királyi város volt” (26. p.): jó esetben is csak falu lehetett akkor - ha nem hamis az erre vonatkozó oklevél. Élesebb megvilágításba került volna Bártfa 1320-as telepítő oklevele is, amelyben I. Károly az újonnan a városba hívott telepeseknek különböző kedvezményeket ad, és őket egy tisztségét örökjogon gyakorló bíró (soltész) joghatósága alá helyezi, akinek két adómentes telket és kizárólagos malomépítési jogot is ad. Lengyel oldalról nézve ez a privilégium teljesen beleillik a lengyel városok telepítő (location) oklevelei közé. Magyar részről azonban ez a more scultetorum telepítés, amint az Körmendy Adrienne nagy ívű összehasonlító munkájából világosan kiderül, elsősorban falvak létrehozására szolgált.1 Bártfa az egyetlen jelentősebb város a Magyar Királyságban, ahol a locatio ilyen gyakorlatát alkalmazta a magyar uralkodó. Ráadásul I. Károly már az eredeti tíz éves adómentes időszak letelte előtt, 1324-ben újabb kiváltságokkal ruházta fel az 1320-ban a területre hívott telepeseket, bár ezek a kiváltságok csak későbbi tartalmi átiratban maradtak fenn.2 Szintén egészen kivételes magyar viszonylatban az az eset, hogy 1376-ban I. Lajos kivásárolta a soltészságot az azt éppen birtokló család kezéből a város javára. A 15. századi városfejlődés, városhálózat és városhierarchia általános vonásairól és ebben Bártfa mint szabad királyi város helyéről Kubinyi András 2004-ben és 2006-ban megjelent tanulmányai,3 a Pentapolison belül betöltött helyére H. Németh Istvánnak a kötetben nem idézett munkái segítettek volna teljesebb képet adni.4 1 Körmendy. Adrienne: Melioratio terrae: Vergleichende Untersuchungen über die Siedlungsbewegung im östlichen Mitteleuropa im 13-14. Jahrhundert. Poznan,1995. Poznanskie Towarzystwo Przyjaciól Nauk. V.ö. uö, Mittelalterliche aedificatio terrae im Lichte der ungarischen Historiographie. In: Historiographical Approaches to the Medieval Colonization of East Central Europe. Ed. Piskorski, Jan. Boulder, 2002. 145-177. p. 2 SOKA Bardejov, Bártfa város It. 15., MNL OL Df 212692 = Anjou-kori Oklevéltár VUI. Szerk. Blazovich László. Budapest-Szeged, 1993. 580. sz. 3 Kubinyi András: Városhálózat a késő középkori Kárpát-medencében. Történelmi Szemle, 46. (2004), 1-30. p. Szlovák fordításban: Kubinyi, András: Mestská siet Karpatskej kotliny v neskorom stredoveku. In: Z Bardejova do Presporku. Spolocnost’, súdnictvo a vzdelanost’ v mestách v 13.-17. storocí. Vyd. Csukovits, Enikő - Lengyelová, Tünde. Presov-Bratis- lava 2005. 11-36. p. Kubinyi András: „Szabad királyi város - Királyi szabad város?” In: Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 1. Főszerk. A. Varga László. Budapest, 2006. Budapest Főváros Levéltára 51-61. p. 4 H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16-17. századi Magyarországon. A felső-magyarországi városszövetség. 1-2. kötet. Budapest, 2004.
